Sötét mód ikon
2026 július 03
Lebuktak a milliárdos áfacsalók – Hét évig működött a titkos számlagyár Magyarországon

Lebuktak a milliárdos áfacsalók – Hét évig működött a titkos számlagyár Magyarországon

Másfél milliárdos áfacsalás ügyében emeltek vádat egy négytagú bűnszervezet ellen, amely hét éven át működtetett egy országos számlagyárat. A fiktív cégháló segítségével vállalkozások milliárdos adót kerülték el, a pénzeket pedig titkos üzenetváltásokon keresztül mozgatták.

Milliárdos számlagyárat üzemeltettek éveken át. Az ügyészség vádat emelt az ügyben Forrás: Unsplash (illusztráció)

Másfél milliárd forintos áfacsalási ügyben emelt vádat a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség: egy négytagú bűnszervezet éveken át működtetett egy fiktív számlákat gyártó láncolatot, amellyel 14 vállalkozásnak segített elkerülni az adófizetést. A bűnszervezet titkos üzenetváltásokkal és fantomcégekkel próbálta meg elkerülni a lebukást – jelent meg a bűnesetről szóló hír az ügyészség oldalán.

Hét éven át működött a számlagyár

A vádirat szerint a bűnszervezetet egy budapesti férfi irányította, aki 2013 és 2020 között működtette a fiktív számlákra szakosodott számlagyárat.
A rendszer célja az volt, hogy valós tevékenység nélküli cégek segítségével olyan hamis számlákat biztosítsanak vállalkozásoknak, amelyekkel csökkenteni tudták az áfafizetési kötelezettségüket.

A bűnszervezet négy tagja 22 „fantomcéget” működtetett, ezek nevében infrastrukturális, informatikai és építőipari szolgáltatásokról állítottak ki valótlan tartalmú számlákat.

22 fiktív cég működött papíron

A „számlagyár” 22 cégből álló láncolatot működtetett, amelyek valós gazdasági tevékenységet nem folytattak. A cégek által kibocsátott számlák mögött se munka, se teljesítés nem történt, a számlák pénzügyi rendezése pedig csak papíron zajlott le.

A folyamat során a bűnszervezet a bruttó számlaösszeg 6–8 százalékát tartotta meg jutalékként, a fennmaradó összeget pedig visszajuttatták a megrendelő vállalkozásokhoz,
így valós pénzmozgás alig történt, viszont adóelkerülés igen.

Titkos kommunikációval próbálták elkerülni a lebukást

A szervezet tagjai titkos üzenetváltást lehetővé tevő applikációkat használtak, hogy elkerüljék a lebukást és a hatósági megfigyelést.
A céghálózaton belül folyamatosan cserélték a strómanokat. A cégeket fantomizálták, és a láncolatot egyre bonyolultabbá tették, hogy ne legyen visszakövethető az adócsalás.

Másfél milliárd forintos kár a költségvetésnek

A nyomozás adatai szerint a 14 vállalkozás, amely a számlagyár szolgáltatásait igénybe vette,
összesen 1,5 milliárd forintnyi kárt okozott a magyar államnak.
Ebből 587 millió forint az eljárás során már megtérült, ám a teljes veszteség továbbra is jelentősnek számít.

Súlyos vádak, vagyonelkobzás jöhet

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség a bűnszervezet tagjait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással,
vesztegetéssel és hamis magánokirat felhasználásával vádolja.

A cégvezetők, akik a fiktív számlákat felhasználták, az okozott kár mértékétől függően felelnek majd. A főügyészség emellett vagyonelkobzást is indítványozott a bűnszervezet tagjaival és a haszonhúzó cégekkel szemben.

Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék hoz majd ítéletet az eljárás során.

A fiktív számlázás súlyos probléma Magyarországon

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) korábbi jelentései szerint Magyarországon
az áfacsalás az egyik leggyakoribb költségvetési bűncselekmény, évente több tízmilliárd forintnyi kárt okozva az államnak.
A hatóságok az utóbbi években egyre több számlagyárat lepleznek le, részben a digitális számlakövetési rendszer és az online pénztárgépek révén.

A mostani ügy országos szinten is jelentősnek számít. Az elkövetési idő és a szervezettség mértéke alapján a hatóság az egyik legnagyobb feltárt számlázási láncolatként tartja számon.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.