2024 március 29

Le fog esni az állunk, ha felújítják a Planetáriumot

Szebb napokat is élt már meg ez a különleges épület. Amikor 1977-ben átadták, a Planetárium még tartotta a lépést a korral és valódi szenzációnak számított, hiszen a 23 méteres átmérőjű kupolát Európa-szerte is a nagyok között tartják számon (a mai napig).

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

A Jénában gyártott analóg Zeiss UNIVERSAL-VI vetítőgép lenyűgözte az akkoriakat, csakhogy azóta eltelt 40 év. Kereken 40. Időközben a világ más nagyvárosaiban már olyan nagyfelbontású, három dimenziós, 7.1 hangzású és ami nagyon fontos: aktuális csillagászati tartalmakat kínáló planetáriumok működnek, amelyektől szinte eldobja az eszét az ember.

Ez a lemaradás Lőrincz Henrik csillagász, a Planetárium jelenlegi vezetője szerint kb. 4-5 generációnyi technológiai különbséget jelent, vagyis a jubiláló fővárosi helyszín olyannyira lemaradt a fejlesztési versenyben, hogy ma már kifejezetten csalódást keltő lehet egy-egy vetítés (hacsak nem kisóvodások a vendégek, akik még képesek őszintén csodálni a régies látványt). Elég ehhez csak annyit részletezni, hogy a Zeiss gép által megjelenített csillagok mellé, régi diavetítő gépekkel projektálnak alakzatokat.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Mint a szakember is elmondta, már maga a diafilm előhívás is problémát jelent, az ezzel foglalkozó laborok is sorra vesznek ki. Sokan gyakorlatilag retrózni jönnek és nem a vetítés miatt. Sajnos egy mai ember, aki folyamatosan egy felpörgött vizuális környezetben mozog és már a kiterjesztett virtuális valóságot próbálgatja, hamar „becsukja a száját”… mert azért az első percekben még csak megvan a „WOW” effektus.

A látvány a régi, az épület megadta magát

Mivel 1998-ban kapkodva, tessék-lássék módon, mondhatni szakmaiatlanul úgy újították fel a lapostetős részeket, hogy azok befelé lejtenek, most annyira beáznak ezek a tetőrészek, hogy az épület egyes helyiségeinek a plafonja mállik, a falak penészesek, az esővíz már közepes esőnél is beömlik. A szerkezetben található hajszálrepedések kitágultak, a folyamatot mélyebb beavatkozás nélkül nem lehet megállítani.

Ennek nyomai nagyon is jól érzékelhetőek, a kiszolgáló részek jelentős része már nem is használható, a ruhatárnál kint van a „balesetveszéyes” tábla. Az épületen az idő vasfoga mély nyomot hagyott, a helyzet a tavaly őszi bezárást követően csúcsosodott ki. Akkor októberben a TIT még saját forrásaiból ideiglenesen elhárította az ázásokat, és mivel legalább a lényeg, vagyis a kupola még tartja a frontot, az előadások mehettek tovább.

A tavaszi időszakban azonban a konstrukció megadta magát, így az aktuális tanév végével, június 18-át követően a TIT Budapesti Planetárium bezárja kapuit a látogatók előtt.