Zuhanóban
A kínai kereskedelmi minisztérium honlapján szereplő adatok szerint csak áprilisban 70,8 százalékkal 5,83 milliárd dollárra esett az ODI. A 45 országot érintő, Egy övezet és egy út program keretében az ázsiai ország pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése 3,98 milliárd dollár volt az első négy hónapban. Összehasonlító adat nem volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A 2013-ban elindított kezdeményezés célja Ázsia, Afrika és Európa összekötése dollármilliárdos projektekkel, ami Peking szerint a globális fejlődés motorja lehetne a jövőben. A kínai kormány intézkedéssekkel próbálja lassítani a tőkekihelyezést, mert az további nyomást gyakorol a jüanra és csökkenti az ország devizatartalékát.
Kína pénzügyi ágazaton kívüli külföldi tőkekihelyezése tavaly 44,1 százalékkal 170,1 milliárd dollárra emelkedett. A kereskedelmi minisztérium a múlt héten számolt be arról, hogy Kínában a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke 286,41 milliárd jüant (41,55 milliárd dollár) tett ki az áprilissal záródott idei első négy hónapban, ami 0,1 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A minisztérium adatai szerint áprilisban az FDI 59,91 milliárd jüan volt, ami 4,3 százalékkal kisebb éves összevetésben. A tavalyi FDI 813,22 milliárd jüan volt, ami 4,1 százalékkal haladta meg a tavalyelőttit, amikor a bővülés nagyobb, 6,4 százalék volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lassuló vállalatok
A kínai ipari vállalatok profitnövekedése 14 százalékra lassult áprilisban éves szinten a márciusi 23,8 százalékról – közölte az ázsiai ország statisztikai hivatala.
Az áprilisi adózott eredmény 572,78 milliárd jüan (1 jüan=39,9 forint) volt. A statisztikai hivatal az évi több mint 20 millió jüan (798 millió forint) bevételű cégek adatait összegzi.
A kínai iparvállalatok profitnövekedése 24,4 százalék volt az idei első négy hónapban, ez szintén lassulás az első három hónapban mért 28,3 százalék bővüléshez képest. Áprilisban a kínai ipari termelésnövekedés 6,5 százalék volt éves összevetésben a márciusi 7,6 százalék után.
A kínai gazdaság tavaly 6,7 százalékkal – több mint negyedszázada a legkisebb ütemben – nőtt, de azt is csak úgy tudták elérni, hogy a banki hitelezés rekordmértékben bővült, a költségvetésből pedig hatalmas pénzeket fordítottak befektetésekbe. A kínai kormány az idei évre várható GDP-bővülés mértékét márciusban a korábban várt 6,5-7 százalékos sáv alsó küszöbére, 6,5 százalékra mérsékelte.
