Feladjuk az elveket
Hangsúlyozta, azzal, hogy a menekültek regisztráció nélkül léphetnek az unió területére, feladjuk a schengeni elveket. A helyettes államtitkár felelőtlennek nevezte azt, ha fontos európai országok azt kérik Magyarországtól, hogy ezt ne tegye többé és egyszerűen beengedik az embereket.
Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa szerint a menekültügy kérdését nem lehet Magyarországra, Ausztriára vagy Németországra leszűkíteni, globális problémáról van szó. A politikus úgy látja azonban, hogy nem minden tagállam magatartása felel meg az unió szabályainak és szellemiségének. A magyar-szerb határon épült kerítéssel kapcsolatban elmondta: a vasfüggöny lebontása Európa szimbóluma, azonban napokban készült felvételek pont ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Hahn az uniós elosztási kvótával kapcsolatban elmondta, aki háború elől menekül a biztonságot nyújtó Európába, el kell fogadnia, hogy ha esetleg olyan országba kerül, ahova eredetileg nem akart menni.
Próbálnak emberségesek lenni a hatóságok
Magyarország esetében nem lehet szolidaritás nélküliségről beszélni, amikor minden nap számos magyar rendőr, önkéntes, hivatalnok foglalkozik a migránsokkal és az ország költségvetéséből jelentős összeget áldoznak arra, hogy védjék az uniós határokat. A helyettes államtitkár szerint míg Ausztriának saját korábbi döntése alapján van tapasztalata abban, hogy más vallású és kultúrájú embereket integráljon, addig Közép-Kelet-Európának még nincsen.
Hahn erre reagálva elmondta: elfogadja azt az álláspontot is, hogy Ausztriában más hagyománya van a menekültek befogadásának, azonban az is az európai szellemiséghez tartozik, hogy a migránsoknak helyet biztosítsanak, hiszen nem szabad a tapasztalatok hiányára hivatkozni a menekültkérdésben. Meglátása szerint Európának büszkének kellene lennie arra, hogy sokak itt szeretnének élni és mivel Magyarország is Európa része, hozzá kell járulnia a menekültek befogadásához. Elmondta: nem szabadna nézni, hogy milyen vallású vagy bőrszínű ember érkezik, csak azt szabadna figyelembe venni, hogy háborús övezetből menekül.
Nyitva kell maradnia Európának
Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint a jelenlegi európai mozgalmak a nyitott Európát szorgalmazzák, és nem olyat, ahol drótkerítés épül. Kiemelte: ez egy rendkívüli helyzet, közös európai kérdés, azonban kezelhető.
A szóvivő nem ért egyet Orbán Viktor kijelentésével, miszerint le kellene zárni Európa határait, és azzal, hogy Németországnak és Ausztriának világosan ki kellene jelentenie, hogy több menekültet nem fogad be, máskülönben „több millió” menekült fog Európába érkezni. Elmondta: azért jönnek jelenleg ilyen sokan Európába, mert a háború sújtotta országok szomszédos államai már megteltek.
Michel Reimon, az osztrák Zöldek pártjának parlamenti képviselője szerint Magyarország a menekültek számára már nem egy biztonságos ország többé. Úgy vélte, hogy a magyar kormány politikai játszmájához használja fel a menekültkérdést.
Egyre drágább Európába jutni
Új módszereket és útvonalakat keresnek az embercsempészek Calais-ban, amióta lehetetlenné vált az átjutás az illegális bevándorlóknak a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő La Manche-csatorna alatti alagúton – írta vasárnap a Le Journal du Dimanche című francia hetilap.
Míg a nyár elején éjszakánként még negyven-ötven embert fogtak el a brit hatóságok azok közül, akiknek a vonatokra kapaszkodva sikerült az alagúton átjutniuk, nyár végére három-négyre csökkent ez a szám – mondta a lapnak egy francia tisztségviselő, aki szerint a hivatalos számokat soha nem közli London, mert nem akarja hergelni a közvéleményt, de a tendencia így is jól érzékelhető.
Egész piac alakult ki
A lap szerint Calais-ban valóságos piac működik kereslettel és kínálattal. Amióta az autópályák melletti pihenőhelyeket is ellenőrzi a francia rendőrség, szinte lehetetlen autókban megbújva átjutni az alagúton, csak az embercsempészek segítségével tudnak a migránsok Nagy-Britanniába átmenni.
A lap szerint három csoport között oszlik meg a calais-i piac. Az albánok a Balkánról és Kelet-Európából érkezőket visznek át, akik nem az illegális sátortáborokban húzzák meg magukat, hanem a város olcsó szállodáiban várnak az átjutásra. Az iraki kurdok és az egyiptomiak pedig az afgánokhoz hasonlóan az afrikaiakra és a közel-keletről érkezettekre specializálódtak.
Hálózatok tucatjait számolták fel
Julien Gentile de l’Ocriest, az illegális bevándorlás elleni központi hivatal felügyelője elmondta a lapnak, hogy az év eleve óta mintegy harminc embercsempész-hálózatot lepleztek le a környéken.
„Soha nem leplezünk le nagy nemzetközi hálózatokat, amelyek a származási országtól a végső úti célig ellenőrzés tartják alatt a piacot. Ezek nagyobb, családi középvállalkozások, amelyek Calais-ban működnek, néhányuknak Párizs keleti részén van kapcsolata. Egy albán hálózat, a legprofibbak közül, évente több mint egymillió eurót is kereshet” – tette hozzá.
Az átjutás a csatorna alatt átlagosan 3-6 ezer euróba kerül, de az ár a migránsok szerint változhat. A legszegényebbek az eritreaiak, akik kevesebb mint 500 eurót fizetnek, Ők általában csoportosan próbálnak átkelni azért, hogy eltereljék a hatóságok figyelmét. Eközben az embercsempészek átviszik a jól fizető klienseket. Egy szudáni migráns szerint aki keveset fizet, annak tovább tart az út. Az embercsempésznek oda kell adnia az összeg felét indulás előtt, majd a másik felét Angliában, ha sikerült átérni. Ha nem, akkor az embercsempész visszaadja a pénzt a következő alkalomig – mondta a férfi.
Hatalmas összgeket kérnek el
Az összeg azonban akár 10-15 ezer euró között is mozoghat, ha sikerül együttműködésre bírni egy kamionsofőrt, aki elrejti a migránst a teherautójában. A Calais-ig eljutó szíreknek általában van pénze, így ők egy-két napon belül átjutnak Nagy-Britanniába – állítja a lap.
A francia vasúttársaság (SNCF) három méter magas kerítést húzott fel a calais-i vasútállomás köré, hogy lehetetlenné tegye a feljutást a vonatokra. Azóta a lap szerint a délebben található Dieppe városából és a belgiumi Oostendéből próbálnak meg a migránsok átjutni. A Dunkerque közelében található Téteghemnél pedig duplájára nőtt a menedékkérők száma a helyi befogadó állomáson, hasonlóan a környéken köröző brit rendszámú gépkocsikhoz.
Reggelig csaknem ezer migránst fogtak el
Reggel 8 óráig 999 illegális bevándorlót fogtak el hétfőn, velük együtt 167 740-re nőtt idén a tiltott határátlépést elkövetők száma – mondta a rendőrség sajtótájékoztatóján Balázs László, az Országos Rendőr-főkapitányság határrendészeti főosztályának vezetője.
Az ezredes közölte: embercsempészet miatt öt főt fogtak el; idén eddig 943 ember ellen indult eljárás. A Nyugati pályaudvarnál 50, a Keleti pályaudvarnál 160 illegális bevándorló van – mondta. Az autópályákon és a vasúti pályákon nincs fennakadás, a közlekedés biztosított.
150 000 felett a kérelmek száma
Kiss Attila, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgató-helyettese ismertette: idén eddig 155 443 menedékjogi kérelmet regisztráltak munkatársaik, ebből vasárnap 2204 kérelmet rögzítettek, hétfő reggel 6 óráig pedig 453-at. A befogadóállomásokon 3525 fő tartózkodik.
Beszámolt arról is, hogy vasárnap este két fiatal osztrák nő bemászott a Vámosszabadi befogadóállomás területére és a körletekhez ment, őket kikísérték az intézmény területéről és átadták a rendőröknek. Nem tudják, hogy a két nőnek mi volt a célja.
Nem történt bűncselekmény
Makula György, az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálatának főosztályvezető-helyettese az MTI-nek arra a kérdésére, hogy a vasárnapi osztrák autókonvoj tagjai ellen indult-e bármilyen eljárás, intézkedtek-e velük szemben, azt mondta: a vasárnapi ellenőrzések során bűncselekményre utaló tény nem jutott a hatóságok tudomására. Arra az újságírói kérdésre, miszerint a hírek szerint a röszkei gyűjtőpont megtelt, Balázs László azt mondta: a gyűjtőpontokra a beszállítás folyamatos és biztosított.
