Fékezett a magyar gazdaság
Míg Magyarország tavaly Írország után a második leggyorsabb növekedést produkálta az EU-ban, idén már várhatóan több régiós versenytársa is megelőzi. A magyar gazdaság ugyanis az EU 2015-2016-ban gyorsuló növekedésével szemben minden előrejelzés szerint idén és jövőre is lassulni fog, a prognózisok csak ennek mértékében térnek el egymástól.
Az I. negyedévben a román, a cseh és a lengyel növekedés is gyorsabb volt a magyarnál, s a szlovák is csak minimálisan maradt el a magyar mögött. A magyar fékeződés mindenekelőtt a beruházások idén várható stagnálásával – s jövő évi visszaesésével – függ össze. A tavaly csúcsukra ért EU-támogatások ugyanis idén aligha nőhetnek már tovább, jövőre pedig az előző európai költségvetés kifutását nem lehet képes ellensúlyozni a következő támogatási ciklus.
Az üzleti beruházásokban sem várható élénkülés, a vállalati hitelállomány 2015. március végén kilencéves mélypontjára zuhant. A beruházások az I. negyedévben 4,5%-kal csökkentek, ami főleg az EU-támogatású szektorokban következett be, de a feldolgozóipar is csak stagnálásra volt képes. Mivel az I. negyedév súlya a beruházásokon belül szerény, a helyzet az év során javulhat.
Javultak a várakozások
Ugyanakkor az exporttöbblet és a fogyasztás a tavalyinál nagyobb mértékben járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. A világgazdasági környezet jelenleg inkább támogató: az Európai Központi Bank márciusban indult kötvényvásárlási programja s a továbbra is alacsony olajár ösztönzőleg hat, a Fed kamatemelése pedig még várat magára.
Az ipari várakozások 2014 második feléhez viszonyítva az EU-ban és Németországban is kissé javulóak. A kockázatok elsősorban politikai természetűek, s az ukrán-orosz szembenállással illetve a Sziriza kiszámíthatatlan kormányzásával kapcsolatosak. Oroszország regionális hatalmi ambíciói, az EU döntéshozatali mechanizmusának gyengítésére irányuló törekvése, illetve az ezekre adott nyugati válaszok tartós konfliktus képét vetíthetik előre.
Az export és a járműipar húzza a termelést
2015 I. negyedévében az építőipar 9%-kal, az ipar 8%-kal, a kiskereskedelmi forgalom 7%-kal bővült. Az építőipar rendelésállománya azonban zuhanórepülésben van, az év egészében 3% körüli bővülés várható.
Az iparban továbbra is az export illetve a járműipar húzza a termelést, de a belföldi értékesítés bővülése is kezd felzárkózni a kivitel mellé, s dinamikus a gumi-, az élelmiszer- és elektronikai ipar fejlődése is. Az év során azonban némi lassulás valószínű (6%-ra), miként a kiskereskedelemben is (5%-ra), főleg a fehéredés okozta bővülés kifutásával. A mezőgazdaságban két jó év után visszaesés lehet.
Gyorsul a fogyasztás bővülése
A munkanélküliségi ráta az egy évvel korábbinál kisebb, de az előző hónapokban mértnél magasabb; részben szezonális okok, részben a közmunkások számának átmeneti csökkenése miatt.
Az I. negyedévben a bruttó keresetek 4,1%-kal emelkedtek, de a csökkenő létszámú közmunkások nélkül csak 3%-kal. Mivel az év során a közfoglalkoztatottak száma ismét nőni fog, az idei béremelések pedig az átmenetileg megszűnt inflációt követve alacsonyak lesznek, az év egészében csak 2,5% alatti béremelkedés várható. A fogyasztás bővülése azonban a csökkenő hitelterheket is figyelembe véve a tavalyi 1,6%-ról 2,5% gyorsul.
Teljesíthető a hiánycél
Áprilisban visszafogottabb lett a defláció, s a II. félévben a rezsicsökkentés és olajáresés bázisból való kikerülésével már némi emelkedés valószínű. Az év egészében stagnáló árszint várható.
A forint a tavaszi erősödés után – főleg a görög fejleményekkel kapcsolatos bizonytalanság, de az alapkamat folytatódó mérséklése miatt is – májusban ismét gyengült.
Idén is elérhető a szükségesnek látszó, a tervezett 2,5%-nál kedvezőbb, 2,2% körüli államháztartási hiány, ami az államadósság némi csökkenését is lehetővé teszi. Ugyanakkor a nagy ellátó rendszerek többségében már rövidtávon is elviselhetetlen feszültségek érzékelhetők, melyek kezelési módja a 2016. évi költségvetésben sem látható.
