Hiányzik a nyitottság
A Külügyi és Külgazdasági Intézetben rendezett tanácskozás második napján Min Zsu-liu, a kínai Központi Szerkesztői és Fordítóiroda (Central Compilation and Translation Bureau, CCTB) kutatási igazgatóhelyettese előadásában kiemelte: a közép-európai politikusoknak és az üzletembereknek általában nagyon kedvező a véleményük az együttműködésről Kínával, de ösztönözni kell őket, hogy még inkább lássák meg a kapcsolatépítésben rejlő lehetőségeket. Az üzletembereket praktikus információkkal kell ellátni, hogy még nyitottabbak legyenek a kooperációra Kínával – tette hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”117″]
Megjegyezte: a vezető közép-európai politikai pártok véleménye általában kedvező a Kínával ápolt kapcsolatokról, a jelenlegi lengyel kormány például a korábbiaknál jobban támogatja az együttműködést.
Min Zsu-liu szerint a közép-európai emberek gyakran mégsem nyitottak Kínára, rossz emlékeik vannak, ezért nem pártolják az együttműködést az országgal. Az elmúlt években pedig jelentős változások történtek, hatalmas volt a fejlődés Kínában, ezért érdemes lenne nyitottabban állni az országhoz – vélekedett.
Kína és a nemzetközi ügyek
Agárdy Zsófia, a Századvég Alapítvány nemzetközi elemzője arról beszélt, hogy kevés kutatás vizsgálja a közép-európai országok álláspontját Kínáról, és a kevés adat miatt ez nehéz kutatási terület.
Azt mondta, egy kutatás szerint a magyaroknak és a lengyeleknek vegyes a véleményük Kínáról. A legtöbb közép-európai szerint Kína nem tiszteli az emberek személyi szabadságát, és a közép-európaiak nem nagyon bíznak abban, hogy az ázsiai ország helyesen lép fel nemzetközi ügyekben. Hozzátette, az utóbbi oka az lehet, hogy az emberek viszonylag kevéssé ismerik a kínai vezetőket.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Irmantas Peciura, a litván Mykolas Romeris Egyetem nemzetközi politikai elemzője kiemelte: mivel a gazdasági együttműködés rendkívül fontos Közép-Európa és Kína viszonyában, ez a terület minden más kérdéskört háttérbe szorít. Ráadásul Kína a leggyakrabban általában nemzetközi konfliktusokkal, a kiéleződő gazdasági versennyel és a hatalmi átrendeződéssel kapcsolatban jelenik meg, és ez megnehezíti a kedvező kép kialakítását az országról – magyarázta.
Nehéz változtatni az imázson
Szepesi Balázs, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője és stratégiai igazgatója kifejtette: Kína rengeteget és gyorsan változott az elmúlt években, de a magyarok véleménye az országról csak nagyon lassan változik. A magyarok szerint a kínaiak udvariasak, szorgalmasak, elszántak. Az ázsiai országról alkotott véleményükben meghatározók a történelmi ismeretek, nagy, erős országnak tartják Kínát, amely azonban ismeretlen számukra – mutatott rá. Hozzáfűzte: fontos, hogy Kínával kapcsolatban a magyaroknak nincsenek rossz történelmi emlékeik.
A szakértő szerint ha Kínát egy „márkának” tekintjük, akkor évekkel ezelőtt az olcsóság megfelelője volt, és bár mára sokat fejlődött az ország, nagyon nehéz megváltoztatni az imázsát.
A 16+1 fórum célja a kínai és kelet-közép-európai tudományos együttműködés erősítése. A legutóbbi hasonló tanácskozást tavaly novemberben Varsóban rendezték meg. A fórum célja az együttműködés erősítését célzó tudományos csereprogramok, konferenciák és kiadványok megjelentetésének támogatása.
