Az olaj nyomta le az árakat
Az infláció rövid távon már az őszi hónapokban stabilan pozitív tartományba kerülhet, amihez elsősorban az járul hozzá, hogy a korábbi üzemanyagár-csökkenés kikerül a bázisból. Ugyanakkor az alacsony globális költségkörnyezet és a külkereskedelmi partnerek romló növekedési kilátásai miatt alacsony importált inflációra lehet számítani. A jegybank előrejelzése alapján 2016-ban 0,4 százalékos 2017-ben 2,3 százalékos infláció várható, míg a maginfláció mértéke idén 1,4 jövőre 2,2 százalék lehet.
Az inflációs előrejelzést csökkentette a jegybank legfrissebb jelentésében, ennek az olaj világpiaci árának a korábban várttól való elmaradása és a nem feldolgozott élelmiszerek nagyon változékony ára az oka – mondta Balatoni András.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Van erő a növekedéshez
A növekedésben egyre meghatározóbb szerephez jut a fogyasztás növekedése és a belső kereslethez kötődő piaci szolgáltatások dinamikus élénkülése. A lakáscélú hitelezés szegmensben látható jelentős növekedés összhangban van az ingatlanpiaci fordulattal és a gazdasági növekedés élénkülésével.
A fogyasztás dinamikus bővülése irányába mutat, hogy érdemben emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona az elmúlt időszakban. Ez korábban még nem jelent meg egy az egyben a fogyasztásban, hanem a megtakarítási ráta emelkedett, 2009 óta 16 ezer milliárd forinttal nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Úgy vélte, ez át fog gyűrűzni a fogyasztási kiadásba és a kiskereskedelmi forgalom bővülésébe.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A beruházásokat 2016 elején érdemben visszafogta az uniós források mérséklődése, ugyanakkor az év második felében az állami beruházások emelkedésére számítanak a jegybankban, valamint arra hogy fokozatosan a magánberuházásokra helyeződik a hangsúly. 2017-től pedig a járműipari beruházások élénkíthetik a növekedést.
A kis-és közepes vállalatok (kkv) esetében stabilan növekvő (évi 5-10 százalékos) hitelállománnyal számolnak. Idén a mezőgazdaságban várható magas termésátlagok akár 0,8-1,0 százalékponttal is hozzájárulhatnak a növekedéshez.
Az MNB így továbbra is azzal számol, hogy 2016-ban a gazdaság 2,8 százalékkal bővül, 2017-ben pedig a növekedés 3 százalékra gyorsul.
A külső kereslet visszafogottabban alakulhat a korábban vártnál, a feltörekvő országok mérsékeltebb konjunkturális kilátásai és a Brexit európai konjunktúrára gyakorolt negatív hatása miatt.
Csökkenő adósság
A költségvetési hiány a korábban jelzettnél alacsonyabb lehet az MNB szerint, a bruttó hazai termék (GDP) 1,4-1,5 százaléka között alakul, míg 2017-ben 2,1-2,3 százalékra várják.
A külső adósságállomány mérséklődésével párhuzamosan csökkenő külső sérülékenységet, ami hozzájárul az ország külső megítélésének javulásához. Az alacsony hiány mellett az államadósság ráta akár 74,5 százalékra is csökkenhet az idén a tavalyi 75,3 százalékról a költségvetési egyenlegtől függően, míg jövőre 73,5 százalékra várják.
Kell a jegybanki mozgástér
Balatoni András elmondta, pozitív meglepetés volt, hogy a munkaerő-piacon jelentősen nőtt a létszám, és markánsan emelkedett a ledolgozott munkaórák száma is. A béremelkedés megfelelt a korábbi várakozásoknak – tette hozzá.
Kérdésre elmondta, azért van szükség a 3 százalékos inflációs célra, mert a jegybank feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását legjobban ez a cél támogatja.
Ez Magyarország, mint felzárkózó gazdaság számára ez optimális többletet, „puffert” jelent az euróövezeti országokhoz képest.
Virág Barnabás, a jegybank igazgatója hozzátette, azért szükséges a 3 százalékos középtávú inflációs cél, mert egy esetleges recesszió vagy válsághelyzet során nagyon gyorsan deflációs helyzetbe kerülhet a gazdaság, ha a sokk 0 százalékos infláció mellett éri. Az MNB igazgatója úgy vélte, a jövőben a növekedés minőségi jellemzői lesznek meghatározók, a jól képzett munkaerő rendelkezésre állása, az innovatív megoldások elterjedése a gazdaságban, fontosabbak lesznek, mint a mennyiségi tendenciák.
