Elég eszközük van

A jelenlegi helyzetben a monetáris politika stabilizálása a legjobb, amit tehetünk – fogalmazott. A GDP mostani tekintélyes növekedése mellett nem igazán látom be miért kellene bármilyen monetáris ösztönzőt alkalmazni, akár kamatcsökkentés, akár nem konvencionális eszközök formájában – fogalmazott.

Rámutatott, hogy a növekedésösztönző céllal alkalmazott kamatvágások akár vissza is üthetnek olyan helyzetben, amikor például külső hatásra következik be lassulás, mert akkor a monetáris tanács eszköz nélkül marad annak kezeléséhez.

„Ha például most valaki arra az elhatározásra jutna, hogy lenne értelme az árstabilitás veszélyeztetése nélkül növekedésösztönző intézkedéseket alkalmazni, mihez tudnánk nyúlni akkor, amikor külső tényezők hatására jelentős hangulatromlás következne be?” – vetette fel a kérdést az interjúban.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy van vésztartalékunk. Vannak bevethető eszközeink” – mutatott rá.

Harc a deflációval

Kamil Zubelewicz a PAP hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogy az előző monetáris tanács is helyesen jár el azzal, hogy kamatvágásokkal nem szállt szembe az alacsony energiaárak miatt bekövetkezett deflációval.

„Helyesen mérték fel a defláció valódi okát és jól tették, hogy nem vették fel vele a küzdelmet. A lengyelországi deflációt az energiaárak csökkenése okozta, azaz reálgazdasági eredetű volt, tehát jó dolog” – szögezte le.

Lejáró mandátumok

Kamil Zubelewiczet és Lukasz Hardt-ot Andrzej Duda köztársasági elnök delegálta februárban a monetáris tanácsba. A monetáris tanács kilenc rendes tagját egyenlő arányban jelöli ki a köztársasági elnök, illetve a parlament alsóháza (Szejm) és felsőháza (Szenátus).

A monetáris tanács nyolc tagjának járt le hat éves mandátuma az idei év első hónapjaiban. A lengyel jegybank elnöke, Marek Belka mandátuma az év közepén jár le. A lengyel alapkamat 2015 márciusa óta 1,5 százalék.