Mi ez?
A tartós bérlet, más néven operatív lízing olyan konstrukció, ahol az autó a bérbeadó tulajdonában van, és a futamidő végén visszakerül a flottakezelő céghez.
Mivel a jármű nem marad a bérlőnél, így nem is kell annak teljes árát finanszírozni, csak a használatra eső részét.
Legtöbbször nincs szükség önerőre, és a bérleti díj is elszámolható költségként. A flottakezelők ráadásul gondoskodnak a zavartalan használathoz szükséges összes teendőről, beleértve akár a szervizelési és gumicsere-szolgáltatásokat is.
Jól hangzik, ugye? Egyre többen tekintenek az autókra szolgáltatásként, mégis kevesen ismerik a részleteket, ezért gyakran merül fel bennük az alábbi tévhitek valamelyike.
1. Nem a kkv-k igényeire szabták
Mivel az operatív lízinget a múltban jellemzően a nagyvállalatok vették igénybe, sok kis- és középvállalat vezetője véli úgy, hogy az ő igényeinek és pénztárcájának nem felelne meg a tartós bérlet.
Ezzel szemben ez a konstrukció kifejezetten a kkv-k legfőbb kihívásaira kínál megoldást többek között azzal, hogy a cégek induló költségek nélkül vehetik használatba a járműveket. Azzal pedig, hogy elkerülik az autó megvásárlásával járó nagyobb beruházást, anyagi forrásokat szabadíthatnak fel.
Ezenfelül az autó beszerzési árának ÁFA-ját is megtakaríthatják, a bérleti díj után járó forgalmi adót pedig a használat arányában visszaigényelhetik, miközben a költségek tervezhetővé és kiszámíthatóvá válnak.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
2. Drága
Sok cégvezető abból indul ki, hogy egy autó megvásárlása egyszerre nagy kiadás, de összességében kisebb ráfordítás, mint az éveken át kifizetett havi bérleti díjak. Ennél a számolási módszernél azonban nem veszik figyelembe a jármű üzemeltetésével járó összegeket.
Egy új autó beszerzésekor a ráfordításokat a teljes élettartamra vetítve érdemes megvizsgálni. A tartós bérlet során csak a tényleges használatra eső finanszírozási és üzemeltetési költségeket kell megfizetni, annak lejárta után a vállalatnak nem kell a későbbi kiadásokkal és a használt autó eladásából származó kockázatokkal törődnie.
Mindent összevetve tehát hosszú távon is több maradhat a cég kasszájában.
3. Kiszámíthatatlan
Az operatív lízing a legtöbb esetben fix havidíjat jelent a teljes futamidőre. Érdemes forintalapú finanszírozást és állandó kamatot garantáló verziót választani, ezáltal az árfolyam- és kamatváltozásból eredő bizonytalanság is kiküszöbölhető.
Az ilyen tartós bérleti konstrukcióknál ráadásul a havidíj minden tételt, többek között az adókat, a karbantartási költségeket és a biztosítást is fedezi, míg az üzemeltetés és a karbantartás kockázatát a flottakezelő viseli. Így valóban jól tervezhető és kiszámítható minden kiadás a teljes futamidő alatt.
4. Bonyolult
Az autóvásárlás folyamatát és az azzal járó ügyintézést a legtöbben már saját tapasztalatból ismerik. Céges autó beszerzésénél ugyanakkor általában nem mérik fel előre, milyen egyéb járulékos ügyintézéssel és kiadással jár a tranzakció.
Az operatív lízing díjának kiszámolása első ránézésre bonyolultnak tűnhet, hiszen több tételt magában foglal az autó nettó beszerzési értékétől és a várható maradványértéktől kezdve a futamidőn és a tervezett futásteljesítményen át a fix kamatokig, adókig, valamint a karbantartásra fordítandó összegekig.
A végeredmény azonban jól érthető és átlátható, ráadásul a flottakezelő mint az autó tényleges tulajdonosa minden terhet levesz a bérbe vevő válláról, az adók befizetésétől kezdve a gumiabroncs-cserén és egyéb szervizügyintézésen át a biztosítás kezeléséig vagy éppen az esetleges csereautó biztosításáig.
A vállalkozásnak így nem kell a felesleges feladatok intézésével foglalkoznia, hanem a fő tevékenységére koncentrálhat.
5. Rugalmatlan
Régebben a hosszú távú autóbérlés ugyanolyan elköteleződést jelentett, mint a vásárlás. Sokan még most is úgy vélik, hogy a tartós bérlet nem biztosít elegendő mozgásteret arra, hogy a vállalat reagálhasson az új igényekre és a mobilitás változásaira.
A technológia és a szabályozás gyors fejlődésének köszönhetően azonban ma már számos új lehetőség áll rendelkezésre. A márkafüggetlen flottakezelők kínálatán keresztül bármely gyártó bármelyik modellje igénybe vehető, és az általánosan jellemző három- vagy ötéves futamidő mellett már akár egy hónapos időtartamra szóló bérleti szerződéseket is lehet kötni. Ez alatt a cégek eldönthetik, megfelel-e az adott jármű az igényeiknek.
6. Kockázatos
Sok kis- és középvállalat vezetője azért tart a hosszú távú autóbérléstől, mert rizikósnak véli. Mi történik, ha nem megfelelő a szerződés, ha az apró betűs részek meglepetéseket tartogatnak? Ki segít, ha bonyolult könyvelési problémák merülnek fel? Mi a teendő, ha a flottakezelő mégsem intézi a váratlan költségeket?
Egy megfelelően megválasztott, szakértő partnerrel azonban nem merülnek fel ilyen problémák. Hosszú távú autóbérlés esetén a kockázatokat valójában a bérbe adó cég viseli. A vállalkozást így nem érintik a költségtényezők változásai.
7. Csak a saját autó az igazi
Egyesek úgy vélik, a bérelt autó egyszerűen nem biztosíthat ugyanolyan élményt, mint egy saját. A flottakezelőknél azonban arra is lehetőség nyílik, hogy a bérleti szerződés lejártakor a cég versenyképes áron megvásárolja az autót, ha valamiért nem szeretne megválni tőle.
A legtöbben viszont nem élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen pont azt a szabadságot élvezik, hogy mindig a leginkább megfelelő járművet használhatják, és igény szerint gond nélkül válthatnak akár magasabb kategóriájú és felszereltségű autóra úgy, hogy a váltás költsége beépül az új kocsi bérleti díjába.
