A ténylegesen beterjesztett csomag felpuhult kissé az eredeti tervekhez képest, amelyekben sajtóhírek szerint kötelezően előírták volna a bankoknak a svájcifrank-hitelek átváltását belföldi valutára, zlotyra.
2007-2008-ban több mint félmillió lengyel vett föl svájci frankban hitelt, miután annak kamata jóval alacsonyabb volt a zlotyhitelek kamatánál. Azóta azonban a svájci frank bő 80 százalékot erősödött a zlotyval szemben, emiatt tetemesen megnőttek az adósok terhei.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A lengyel pénzügyi kormányzat gondolkodni kezdett a helyzet megoldásán, többek között fölmerült a kényszerátváltás lehetősége is, vagyis, hogy a bankokat kötelezik a frankhitelek átváltására. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) óva intette Varsót ettől, mondván, ez a megoldás megingathatja a teljes pénzügyi rendszert. A nemzetközi intézmény ehelyett a bajba került adósok állami megsegítését ajánlotta.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A kedden Adam Glapinski jegybankelnök által ismertetett megoldás szerint jelentősen szigorítják a tőkekövetelményeket azokkal a bankokkal szemben, amelyeknek külföldi valutában denominált hitelek vannak a portfoliójában. A lengyel pénzügyi kormányzat ezzel próbálja rábírni a bankokat arra, hogy tárgyaljanak az adósokkal a hitelek átváltásáról.
Glapinski elnök úgy fogalmazott, ez a megoldás biztonságos a bankszektor számára, és időben elnyújtja az átváltásokat. A lengyel jegybank ugyanakkor nem vár a végtelenségig: Maciej Lopinski, a jegybankelnök tanácsadója azt mondta, ha a bankok nem hajlandók egy éven belül önként átváltani a hiteleket, a kormányzat kötelezővé teheti az átváltást egy általa meghatározott árfolyamon.
A devizahitelek ügye az egyik fő kampánytéma volt Lengyelországban a tavaly őszi parlamenti választások előtt.
