A szivattyús energiatárolási módszer már régóta ismert. Az elv ugyanúgy működik, mint a hegyvidéki tavak esetében. A magasban fekvő tavakból hosszú csövekben érkező vizek a turbinákra zúdulnak, forgatják azokat, s imigyen alakul át az erejük villamos energiává. A képlet egyszerű.
Hatezer-ötszáz méteres ovális fal közt a tó
Mi van azonban ott, ahol nincsenek magas hegyek. Ám működnek a szél és a naperőművek egyre nagyobb arányban. Termelik a modern energiát, amikor fúj a szél, vagy amikor hevesen süt a nap.
A fölösleg nem veszhet kárba. Így gondolkoznak legalábbis azok a szakemberek, akik a híres tengerparti üdülőhely De Haan közelében készülnek építeni egy szellemes energiatárolót.
Nem is akármilyen helyen, hanem három kilométerre a városkától, a tengerben. Itt létesítenének egy hatezer-ötszáz méter hosszú ovális falat. Ennek belsejében feküdne egy mesterséges tó. Amikor a szélerőművek a szükségesnél több energiát termelnek, arra használnák a plusz erőt a létesítmény üzemeltetői, hogy kiszivattyúzzák a vizet a mesterséges tóból a tengerbe. Amikor viszont állnak a szélerőművek, akkor a vizet turbinarendszeren keresztül visszaengednék a tóba. Az áramlás ereje hajtaná mega turbinákat. A beömlő víz ereje változna vissza villamos energiává.
Ötszáz háztartás ellátásra alkalmas
A mesterséges tó fala tíz méter magas lenne, maga a tó harmincnégy méter mély. Az eljárás segítségével számítások szerint ötszáz átlagos energia fogyasztású család ellátása lenne megoldható. A kialakítandó hálózaton keresztül a tó üres állapotától a megteléséig négy órán keresztül tudná folyamatosan szolgáltatni az áramot.
A beruházás azért is kedvező lenne, mivel Belgium immár esztendők óta törekszik arra, hogy a szolgáltatásokban mind nagyobb szerephez jusson az alternatív energia. A belga partoknál jelenleg már három szélerőmű park működik. Ráadásul további hasonló létesítmények vannak már a tervezés állapotában. A belga szakemberek úgy látják, hogy az energia tárolásának az ilyen mesterséges, a kitalálói szerint iLand-en tárolása jelenthetné a legolcsóbb megoldást.
Tiltakoznak a civil szervezetek a megvalósítás ellen
Hogy az iLand-ek, azaz a mesterséges szigetek megépülnek-e, az még messze nem eldöntött kérdés. Mint mindenütt a világon, Belgiumban is sokan vannak, akik ellenzik az ilyen megoldásokat. A hírről értesülvén már polgári kezdeményezések jöttek létre, amelyek elsősorban környezetvédelmi okokra hivatkozva, kísérlik megakadályozni azt, hogy elinduljanak a beruházások. Ők alapvetően azt kifogásolják, hogy a partról is látható szigetek rombolnák azt a természetes látványt, amely turisták ezreit vonzza az üdülőhelyekre.
Az országrész vezető azonban optimisták. Szerintük 2019-re a mesterséges energiatároló szigetek valósággá válnak. Az is igaz, hogy jelenleg a szélerőművek még csak kis szerepet töltenek be az ország villamos energia termelésében. Az áram nagy részét, több mint felét atomerőművek állítják elő.
