Ez azt jelenti, hogy tavaly 42 ezerrel több nő dolgozott, mint az azt megelőző évben – közölte Szalai Piroska, az Európai Regionális Szervezet (ERGO) Nők a nemzetgazdaságban című konferenciáján.

Ugyanakkor a nők munkaerő-piaci helyzete a rugalmas foglalkoztatással, a részmunkaidővel, illetve a távmunkával bővíthető érdemben, amelynek elterjesztésében nagy szerepe lehet a civil szervezeteknek – tette hozzá.

Mint elmondta, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően bővült valamennyi korosztály foglalkoztatási rátája, így a legveszélyeztetettebb, vagyis a 20-25 évesek és az 55-59 évesek esetében is. A 40-45 évesek foglalkoztatásának mértéke pedig meghaladja az Európai Unió átlagát.

Ugyanakkor a gyermekvállalás tekintetében legaktívabb korosztály foglalkoztatásának bővülését elsősorban a rugalmas munkavégzés, vagyis a részmunkaidő, illetve a távmunka elterjedésének hiánya akadályozza. Felmérések szerint minél kisebb, illetve minél több gyereke van egy nőnek annál rosszabb a munkaerő-piaci pozíciója.

Miközben az Európai Unió egészében a nők több mint 18 százaléka dolgozik részmunkaidőben, vagy távmunka keretében, Magyarországon ez az arány, mindössze 4,8 százalék.

Ezen a helyzeten kíván változtatni a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv megvalósítása során, amely a kisgyermekesekre is fókuszál – mondta Szalai Piroska.

A program szerint kisgyermekes anyákat két évig járulékmentesen, egy plusz évig pedig 50 százalékos járulék befizetése mellett foglalkoztathatják a munkáltatók.

A miniszteri biztos szerint a rugalmas munkavégzés elterjedését akadályozza az is, hogy Magyarországon a nők 75 százalékát a kis- és középvállalkozások foglalkoztatják, amelyek nem alkalmaznak képzett humánerőforrás-szakembereket.

Ebben a helyzetben nagy szerepe lehet az olyan civil szervezeteknek, mint a Európai Regionális Szervezet, amely tanácsokkal láthatja el a kis- és középvállalkozásokat – mondta a nemzetgazdasági tárca miniszteri biztosa.