A GfK háztartások napi fogyasztási cikk vásárlásait monitorozó Háztartáspanel adatok szerint a 2013. február és 2014. március között eltelt egy évben a magyar háztartások 8 százalékkal vásároltak kevesebb sört otthoni fogyasztásra, mint az azt megelőző évben. A sörből vásárolt mennyiség csökkenésének hátterében a folyamatosan lanyhuló vásárlási intenzitás húzódik meg. A vizsgált időszakban egy háztartás átlagosan 57 liter sört vásárolt, ami 4 literrel kevesebb, mint egy évvel korábban és közel 9 literrel kevesebb, mint két éve. A háztartások kosaraiba átlagosan 3 hetente 3 liter, azaz hat félliteres üveg sör kerül.
Az ízesített sörök kereslete is visszaesett
A hagyományos sörök mellett az elmúlt években komoly növekedést felmutató gyümölcsízesítésű változatok iránti kereslet is mérséklődött 2013. február és 2014 márciusa között az előző év azonos időszakához képest. Az ízesített sörök piaca kezdetben új vásárlók meghódításával, majd 2012-től a növekvő vásárlói intenzitásnak köszönhetően bővült. Az idei évben azonban az ízesített sörök vásárlói bázisának bővülése megállt, és az alkalmanként vásárolt sörmennyiségben is csökkenés mutatkozik. Jelenleg tízből négy háztartás vásárol ízesített sört, egy évben átlagosan 6 alkalommal és alkalmanként 1,6 litert.
A gyümölcsízesítésű változatokat leginkább a 29 évnél fiatalabb háztartások kedvelik, de egészen 50 éves korig szívesen fogyasztják a vásárlók a radlereket a hagyományos sörökkel szemben. A hagyományos sör szegmens továbbra is az 50 felettiek körében a legkedveltebb, e háztartások adják a megvásárolt volumen 60 százalékát.
Tartják magukat a gyártói márkák
A sör mennyiségi forgalmának visszaesése a kereskedelmi márkákat nagyobb mértékben érintette, mint a gyártói márkákat. Az olcsóbb sajátmárkás termékek iránti kétszámjegyű kereslet mérséklődését egyrészt a folyamatosan csökkenő vásárlószám, másrészt a csökkenő vásárlási intenzitás magyarázza.
Az elmúlt egy évben csupán minden hatodik-hetedik megvásárolt üveg kerül ki az kereskedelmi márkás termékek közül, így e termékek sörpiaci részaránya továbbra is elmarad a teljes FMCG piacon uralt átlagtól.
Jön a foci vb
Felmerül a kérdés, hogy a sörök iránti kereslet csökkenő tendenciáját a közelgő labdarúgó-világbajnokság milyen mértékben tudja befolyásolni. Az elmúlt évek trendjeit vizsgálva, megállapítható, hogy némi pozitív hatás tapasztalható volt mind a 2010-es VB, mind a 2012-es EB idején.
Ugyanakkor a sör kategóriát az erős szezonalitás jellemzi: az év hidegebb hónapjaiban a háztartások hagyományosan kevesebb sört vásárolnak, míg kiemelkedő időszaknak a nyári hónapok számítanak. Így a 2013 februárja és 2014 márciusa között mért lanyhuló sörfogyasztást nem feltétlenül a világbajnokság, hanem a megszokottnál melegebb, a sörgyártók és kereskedők számára kedvező időjárás lendíthetné fel.
Kevesebb rágcsálnivalót vesznek
A sós snacket vásárló háztartások köre stabil, tízből kilenc háztartás vásárol valamilyen snacket (chipset, magvakat, puffasztott ropogtatnivalót, sós kekszet), de a háztartások hosszú távon egyre kevésbé vásárolnak intenzíven: míg két éve egy háztartás átlagosan 7 kilogramm snacket vett egy év alatt, addig az idei márciusig terjedő évben közel 1 kilogrammal vásárolt kevesebbet.
A csökkenő vásárlási intenzitás a vizsgált időszakban mintegy 2 százalékos csökkenést eredményezett a megvásárolt mennyiségben. Ez a forgalomcsökkenés a legtöbb vásárlói csoport esetében megfigyelhető, de leginkább a 29 évnél fiatalabb háziasszony által vezetett háztartásokra jellemző. Ugyanakkor van olyan korcsoport is (30-39 éves háziasszony által vezetett háztartások), amely több sós rágcsálnivalót vásárolt az elmúlt 12 hónapban.
