Ugron Ákos Gábor előadásában elmondta: a hazai nyárasok
helyzete sokat romlott az elmúlt évtizedekben. A javuláshoz az
ökológiai, árvízvédelmi és gazdasági szempontokat is előtérbe kell
helyezni. Megoldást jelenthet az energetikai és faipari célú
ültetvények felkarolása, ami a magas hozzáadott-értékű,
mezőgazdasági módszerekkel kezelt ültetvénykultúra szélesebb körű
meghonosítását eredményezheti – tette hozzá.
Kitért arra, hogy Magyarország a mintegy 120 ezer hektár
nemesnyárassal Franciaország után a második helyen áll Európában,
megelőzve például Olaszországot és Németországot. A
nemesnyárasokból származó faanyag az erdőgazdálkodás évi 7 millió
köbméter fakitermeléséből egymilliót tesz ki, ez az akác és a fenyő
után a harmadik legnagyobb tétel.
Luzsi József, az Ártéri Erdőbirtokossági Társulat elnöke
elmondta: természetvédelmi szempontból a nemesnyárra nincs szükség,
viszont a hazai nyárfából nem lehet megélni. Hozzátette: eltűnik
egy fafaj a palettáról, amely az ország évi fakitermelésének 15
százalékát adja, így megszűnnek munkahelyek, a vidék elnéptelenedik.
Dégi Zoltán , a NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.
vezérigazgatója szerint akár törvénymódosítással is meg kell
teremteni a közérdekek közötti ésszerű összhangot. Speciális ártéri
erdőkezelési szabályok szükségesek a hullámtérre, de megfontolandó
javaslatnak tartják, hogy a teljes hullámtéri terület kerüljön
állami kézbe.
