Kedvező környezet és stabilitás
Bár a vállalati hitelezés az elmúlt években a legtöbb közép-, kelet- és délkelet-európai (KKDKE) országban gyengélkedett, ami a jelek szerint az alacsonyabb beruházásoknak és részben a magasabb vállalati megtakarításoknak tudható be, 2015-ben néhány országban felgyorsult a vállalati hitelezés növekedése. Ugyanakkor a vállalati finanszírozási források struktúrája alapján a közép- és kelet-európai régióban nagyobb szerephez juthatnak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. Az export és az uniós finanszírozás további üzleti lehetőségeket biztosíthat a régió bankjai számára.
„A közép- és kelet-európai gazdasági környezet, amelyben a bankok működnek, összességében várhatóan kedvező marad. A régió legtöbb országában mind 2016-ban, mind 2017-ben stabil gazdasági növekedés várható” – nyilatkozta Carlo Vivaldi, az UniCredit KKE divíziójának vezetője.
Az UniCredit elemzése alapján a KKDKE régióban a reál GDP-növekedés idén valószínűleg eléri a 3,2 százalékot, jövőre pedig a 3,3 százalékot a 2015-ös 3,5 százalék után. Ezen belül a KKE régió 1,3 illetve 2,6 százalékkal bővülhet a tavalyi 0,4 százalék után. Ezenkívül a gazdasági növekedés 2016-ban várhatóan kiterjed az összes KKE országra.
A közép- és kelet-európai (KKE) régióba a következő országok tartoznak: Bosznia, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna. A közép-, kelet- és délkelet-európai régióba (KKDKE) a közép- és kelet-európai régió országai tartoznak Oroszország, Törökország és Ukrajna kivételével.
Pozitív irány
„A 2008-as globális pénzügyi válság után a KKDKE régióban megfigyelhető vállalati finanszírozási rés pozitív irányba változott, ami azt tükrözi, hogy az alacsonyabb beruházások és részben a magasabb megtakarítások miatt alacsonyabbak a finanszírozási igények” – nyilatkozta Mauro Giorgio Marrano, az UniCredit KKE stratégiai elemzésért felelős vezetőhelyettese.
Bulgáriában például a bruttó vállalati megtakarítások aránya a GDP arányában átlagosan 20,2 százalékra nőtt a 2009 és 2014 közötti időszakban, a 2004 és 2008 közötti időszak 15,5 százalékos adatához képest. Magyarországon ugyanez a szám 17,6 százalék, illetve a korábbi időszakban 14,1 százalék volt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bár nem minden KKDKE ország mutatott növekedést a bruttó vállalati megtakarítások terén, a beruházásokban összességében csökkenés figyelhető meg. A gazdasági fellendülés erősödésével a régióban várhatóan a pangó üzletágak is fejlődésnek indulnak, és ezzel párhuzamosan a vállalati hitelezés is növekedésnek indul.
Nagyobb szerep az értékpapíroknak
Míg a KKE régióban továbbra is a hitelezés marad a legfőbb vállalati finanszírozási forrás, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is nagyobb szerephez juthatnak. „Az elmúlt években úgy láttuk, hogy a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok általi finanszírozás aránya valamelyest emelkedett például a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Szlovákiában. A legtöbb országban azonban még mindig alacsony ez az arány” – jegyezte meg Carlo Vivaldi.
A teljes vállalati finanszírozásban a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok aránya a KKDKE országokban átlagosan 8 százalékot tesz ki, szemben a nyugat-európai országok 10, illetve az Egyesült Államok 43 százalékos adatával. A Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia máris meghaladja a KKDKE átlagot.
A bank vállalati üzletága számára további üzleti lehetőségeket nyithat meg a növekvő export és az uniós források fokozottabb lehívása. Az export a legtöbb közép- és kelet-európai országban jelentős hányadát teszi ki a GDP-nek, amivel mind az euróövezetet, mind a globális átlagot meghaladja. Mivel az euróövezet a régió legfontosabb kereskedelmi partnere, az export 2016-ban és 2017-ben valószínűleg stabil és a legtöbb közép- és kelet-európai országban a globális átlagot meghaladó növekedést mutat.
Fontosak az úniós transzferek
Az uniós transzferek fontos finanszírozási forrást jelentenek a közép- és kelet-európai EU-tagországok számára, amihez a bankok tanácsadási szolgáltatásokkal, társfinanszírozással és pénzügyi közvetítéssel járulnak hozzá. A jelenlegi, 2014-től 2020-ig terjedő programozási időszakra az Európai Bizottság több mint 200 milliárd eurót különített el a közép- és kelet-európai tagországok számára az európai strukturális és beruházási alapok keretében.
Körülbelül 117 milliárd eurót osztottak szét hat közép- és kelet-európai ország: Bulgária, a Cseh Köztársaság, Horvátország, Magyarország, Románia és Szlovákia között. Ennek 20 százalékát, azaz 23 milliárd eurót a magánszektor finanszírozására különítették el, amelyben a bankok leginkább érdekeltek.
Az is kiderül a tanulmányból, hogy az előrejelzések szerint a következő három évben az internetbank- felhasználók száma a jelenlegi 5 millióról 10 millióra, míg a mobilbank-felhasználóké 1 millióról 7 millióra nő. A közép- és kelet-európai régióban a hitelfelvétel 2018-ig várhatóan 20 milliárd euróval, 106 milliárd euróra növekszik.
