Versenyképesség és fejlesztés
A Mátrai Erőmű Zrt.-ben tartott rendezvényen a fejlesztés- és klímapolitikáért, kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár ismertette, hogy kilenc százalékra csökkentették a társasági adót, duplájára növelték a kata (kisadózó vállalkozások tételes adója) bevételi értékhatárát, első lépésként 22 százalékra csökkentették a járulékok mértékét, de a mérséklés tovább folytatódik.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Szabó Zsolt azt is kiemelte, hogy soha nem volt ennyi fejlesztési lehetőség. Ezek között sorolta az alacsony kamatozású hiteleket, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program) visszatérítendő pályázati forrásait, valamint az európai uniós telephelybővítést, energetikai korszerűsítést célzó vissza nem térítendő támogatási formákat.
Az államtitkár elmondta: energetikai beruházásokra közel 800 milliárd forint áll rendelkezésre hazai és uniós keretből a napelemparkoktól a távhőberuházásokon át a családi házak, lakások energetikai korszerűsítéséig.
Túl nagy az oktatási kapacitás
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az évnyitón tartott előadásában arról szólt, hogy hatalmas többletkapacitások vannak az oktatásban. Mint mondta, a felsőoktatásban ma 550 ezer diákot lehetne képezni, de 290 ezer alatt van a hallgatók száma, „miközben a kapacitásokat fenntartjuk”. A létszám ráadásul 2020-ra várhatóan 250 ezerre csökken.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hasonlónak nevezte a szakképzést, ahol 40 százalék fölötti a többletkapacitás, és problémásnak tartja a felnőttképzést is. Az elnök megfogalmazta: ha egy gyár csak kapacitása 60 százalékát használja, akkor a 40 százaléknyi részt bérbe adják, bezárják, „de valamit tesznek vele, az semmiképp nem megoldás, hogy hosszú távon ezeket fenntartjuk”.
A második erőmű
Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatósági elnöke ismertette: a társaság, ezer megawattos kapacitásával Magyarország második legnagyobb erőműve, a magyar villamosenergia termelés 20 százalékát adja. Pakssal együtt a hazai igények 70 százalékát képes kielégíteni, és az árampiac, az energiaárak stabilitását is ez a két cég befolyásolja – tette hozzá a jelenleg német többségi tulajdonban álló cég elnöke, aki elmondta, a 73 százalékos részt most értékesíti a tulajdonos.
A Mátrai Erőmű Zrt. évente 6 milliárd kilowatt energiát visz a piacra, és 9 millió tonna szenet termel ki a visontai és bükkábrányi bányákból. A társaság 2025-ig rendelkezik engedéllyel a jelenlegi berendezésekre. A jövőt illetően dolgoznak a telephely ipari parkként történő fenntartásán, az erőművet ehhez 30 megawattos biomassza blokkal egészítik ki.
Bánhidy Péter, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszámolt róla, hogy a megye népessége évente öt százalékkal csökken, és míg a társas vállalkozások viszonylag stabilak, ez a fogyás az egyéni és a kisvállalkozásoknál is megjelenik. Tájékoztatása szerint rövidtávon három-négyezer munkavállaló hiányzik a Heves megyei munkaerőpiacról.
