Nagy a verseny az iskolák között
Úgy vélte, hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széleskörű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, valamint nem jellemző az élethosszig tartó tanulás.
Paragh László szerint a magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek. Az MKIK elnöke úgy értékelte, hogy óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A konferencián Parragh László felhívta a figyelmet a középfokú képzésben a gimnáziumok jelentős elszívó hatására, aminek eredményeként egyre kevesebben jelentkeznek a szakképzőkbe, példaként említette, hogy 2012-2016 között a jelentkezők aránya gimnáziumoknál a korábbi 37 százalékról 41 százalékra emelkedett, a szakképzők esetében 63 százalékról 59 százalékra csökkent.
A MKIK elnöke szólt arról, a kapacitástöbbletet érzékelteti, hogy a 2016/2017-es tanévben a felvételkor meghirdetett helyek száma a duplája a felvettek létszámának. Hozzátette: ebben a tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 22 százaléka szakközépiskolába, 35 százaléka szakgimnáziumba, 40 százaléka gimnáziumba jelentkezett.
Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése. A reálgazdaság igénye, hogy a középfokú és a felsőfokú szakképzés közötti most még meglévő merev határ megszűnjön – tette hozzá.
Ezt várják a vállalkozók
Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke a munka tiszteletét emelte ki, hangsúlyozta, aki dolgozik, azt tisztelni kell, és szerinte az ország jövője alapvetően azon is múlik, milyen szakképzést valósít meg.
A VOSZ elnöke problémának nevezte az erős oktatási lobbit, amely azt eredményezte, hogy Magyarországon több a kinevezett egyetemi tanár, mint Németországban. Szerinte a többletkapacitás csökkentésével növelni lehetne teljesítményhez kötötten a fizetéseket a felszabaduló forrásból, ami az oktatás színvonalára is kedvező hatással lenne.
Bojár Gábor, a Graphisoft SE alapítója az informatikai forradalomról beszélve a digitális ismeretek elsajátításának fontosságát emelte ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Hiányos információ
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke arra hívta fel a figyelmet, kevés az információ van a szakképzés átalakításának munkavállalói hatásáról, keveset lehet tudni arról, hogy az új rendszerben hogyan alakul a foglalkoztatás. A PSZ elnöke szerint a tankötelezettség 16 évre csökkentésével a tanulók egy része kikerül az oktatási rendszerből.
A szakszervezeti vezető megfogalmazta azt is, hogy nehéz a munkaerőt úgy tervezni, ha évente változik a felvehető tanulók száma, a közismereti tantárgyak csökkentése pedig létszámfelesleget eredményez. A szakképzés átalakításával a foglalkoztatásban nagy a bizonytalanság, nem jellemző a kiszámíthatóság, tervezhetőség – mondta Galló Istvánné.
A konferencián nemtetszést változott ki a résztvevők egy részénél, hogy Parragh László kérdésre válaszolva soknak ítélte az évek óta ugyanazt a tantárgyat oktatóknál az órára készülésre meghatározott időt.
