A miniszter közölte azt is, hogy az elkövetkezendő időszakban 40 milliárd forint felhasználásával a közfoglalkoztatásból kivezető gazdaságélénkítő és mobilitást könnyítő intézkedésekkel a kormány fokozatosan 150 ezerre akarja csökkenteni a közfoglalkoztatottak létszámát a múlt év végén regisztrált 197 ezerről.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A kormány célja, hogy a közfoglalkoztatottak számának fokozatos csökkentésével is biztosítsa a versenyszféra számára szükséges munkaerőt – tette hozzá.
A miniszter elmondta, 2018 nyarától három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehet majd közfoglalkoztatotti státusban maradni. A szakképzettséggel rendelkezők csak abban az esetben vonhatók be a közfoglalkoztatásba, ha a járási hivatal közvetítési kísérlete három alkalommal sikertelen volt, vagy 3 hónapig nem tudott a hivatal az álláskereső számára megfelelő állást felajánlani.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ha valakit igazoltan, minden erőfeszítés ellenére sem sikerül versenypiaci elhelyezkedési lehetőséghez juttatni, akkor természetesen maradhat a közfoglalkoztatásban – közölte.
Varga Mihály hangsúlyozta, a 25 év alatti fiatalok ezentúl csak abban az esetben kerülhetnek majd közfoglalkoztatásba, ha az Ifjúsági garancia rendszerben megvalósuló munkaerő-piaci program nem kínál számukra reális egyéb lehetőséget – ismertette a kormány döntését a miniszter.
Olvastad már? Az első számú probléma a szakemberhiány
A magyarországi vezérigazgatók bíznak abban, hogy saját cégük növekedni fog a következő egy évben, a magyar és a világgazdaság prosperitásával kapcsolatban viszont kevésbé optimisták. A megkérdezett döntéshozók az innovációban és a humánerőforrás fejlesztésében látják a legnagyobb potenciált. Kilátásaikat és fejlesztési terveiket azonban beárnyékolja az évek óta egyre jelentősebb szakemberhiány. Az idei felmérés során a vállalatvezetők 92 százaléka mondta, hogy ezt tartja növekedése legnagyobb korlátjának.
