Lehúzta az építőipar a GDP-t
A piaci szolgáltatások teljesítményének 3,0 százalékos növekedésével szemben, az iparban a hozzáadott érték 0,7 százalékkal, az építőiparban 27,5 százalékkal csökkent. A mezőgazdaság termelése 3,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakáétól.
A GDP első negyedévi , 0,9 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 1,6 százalékponttal járultak hozzá. Az építőipar 0,7, az ipar és a mezőgazdaság egyaránt 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP éves növekedési ütemét.
Attól függ, honnan nézzük
A fogyasztási oldalon alapvetően a háztartások vásárolt fogyasztása 4,8 százalékos növekedésének köszönhetően a GDP éves növekedéséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá. A felhalmozás (beruházások) 7,8 százalékos visszaesése miatt 0,7, a külkereskedelmi forgalom összességében 1,2 százalékponttal lassította a GDP növekedését.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 0,4 százalékkal emelkedett, az előző negyedévhez viszonyítva 0,8 százalékkal csökkent.
Visszaesett a járműgyártás teljesítménye
Az iparon belül a feldolgozóipar hozzáadott értéke is 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A jelentősebb ágazatok közül a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása növekedett, ezzel szemben a járműgyártás teljesítménye visszaesett. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek csökkenése is számottevő volt. (Az iparhoz sorolt vállalkozások ugyanis nem csak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak.)
Az építőipar visszaesésén belül leginkább az egyéb építmények építése csökkent – jegyezte meg jelentésében a KSH.
Többet fogyasztottunk
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,0 százalékkal nőtt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásban 6,4 százalékos, a szállítás, raktározás 3,1, az információtechnológiai szolgáltatások terén 3,8 százalékos volt a növekedés. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye 0,7 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal zsugorodott.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A fogyasztási oldalon háztartások tényleges fogyasztása 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal bővült. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a közlekedés, a szabadidő-kultúra, a szolgáltatások, valamint a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás az átlagot meghaladó volumennövekedést mért a statisztika. A magyarok külföldi fogyasztása erőteljesebben növekedett, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása fűzte hozzá a KSH.
Ágazatokra bontva
A bruttó állóeszköz-felhalmozás (beruházások) 7,8 százalékos visszaesését döntően az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztések befejeződése okozta, ami a költségvetési szervek beruházásait érintette inkább – magyarázta a jelentés. Mind a gép- és berendezés beruházások volumene, mind az építési beruházásoké csökkent.
A nagyobb súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, a közigazgatás, védelem, a víz- és hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság beruházási teljesítménye csökkent, az ingatlanügyleteké stagnált, míg az energiaiparé, a kereskedelem, gépjárműjavításé, valamint az információ, kommunikációé nőtt.
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmében 875 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 5,7, az import 7,8 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 5,2, a behozatal 8,0 százalékkal bővült, a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 7,8, importja 7,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
