A múlt és a jövő
Oláh Róbert, a T-systems Pénzintézetek üzletágának vezető értékesítési menedzsere nyitóelőadásában a pénzügyi szektor digitalizációjának múltjáról és jövőjéről beszélt.
Mint mondta, 2002-ben néhány hazai nagybank és takarékszövetkezet már rendelkezett internetbankkal. 2013-ban a mobilbank, a mobiltárca és paypass határozta meg a szektor innovációs fejlődését.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Kiemelte, 2015 volt az az év, amikor a bankok elkezdtek digitális forradalmat hirdetni, és többen elindították saját digitális programjaikat, a front-end mellett a back-end racionalizálása is terítékre került. A bankok stratégiájának része ma a videochat, chatbot, online számlanyitás, távoli azonosítás, új mobilfizetési megoldások, PFM, amelyek jó része még nem valósult meg.
A 2019-es évet a PSD2 uniós irányelv és az azonnali fizetés bevezetése határozhatja meg. Minden abba az irányba mutat, hogy fióklátogatás nélkül, interneten és mobilapplikáción keresztül, papírmentesen intézhessük pénzügyeinket – hangzott el az előadáson.
A szakember úgy véli, 2024-ben már arról beszélhetünk majd, hogy a bankolás ténylegesen is nagy sebességgel indult el digitalizáció útján: személyre szabott, egyszerűen igénybe vehető, könnyen átlátható, mindenhol elérhető és biztonságos lesz. Azt viszont, hogy 2035-ben hogy fog kinézni a bankolás, nincs élő ember, aki megmondaná.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nem a bankfiókokról szól a jövő
A fintech cégek nagy része előbb-utóbb bankokkal akar együttműködni, vagy banki licenszért folyamodik – mondta előadásában a Gránit Bank első embere a Portfolio konferencián. A banknak 15 percre sikerült leszorítania a számlanyitás és a hozzá kapcsolódó szerződéskötés teljes folyamatának időigényét, minden harmadik számlanyitást a videóbankjukon keresztül bonyolítanak.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy miközben nagyon sok fintech cég jön létre, szakértői becslések szerint ezek 85 százaléka nem tudja elérni a profitábilis működés időszakát.
A bankok úgy ítélik meg, hogy az ügyfelek bizalmát egyelőre ők tudják stabilan megtartani. És valóban, a felmérések szerint kétszámjegyű a különbség a bankokban és a fintech cégekben bízók aránya között előbbiek javára, de a fiataloknál egyre nagyobb a fintech cégek előnye.
Az elmúlt 5 évben az európai challenger bankokba és fintech cégekbe 50 milliárd dollárnyi tőkebefektetés történt, ami töredéke a bankokba öntött tőkének. A fintech cégek előnye a korszerű gondolkodás, az innovációs fogékonyság, nem fogjaik a meglévő rendszereknek. A bankok viszont nagy operációs tehetetlenséggel rendelkeznek, ehhez akarják kapcsolni az új megoldásokat – mondta a szakember.
A challenger bankok tevékenységének alapja, hogy a pénzügyi szolgáltatások már nem csupán fiókokon keresztül érhetők el, a mobilnak egyre nagyobb a jelentősége, emiatt a biztonságra is egyre nagyobb hangsúly helyeződik.
A fintech cégek nagy része előbb-utóbb bankokkal akar együttműködni, vagy banki licenszért folyamodnak, mint a Revolut. A külső kihívók elsősorban a lakossági szektorban és a pénzforgalmi szolgáltatások területén képesek értékajánlatokkal piacot elvenni a bankoktól a McKinsey kutatása szerint.
Fókuszban a gyorsaság
Hegedüs Éva azt is hangsúlyozta, hogy a banki folyamatoknak gyorsulniuk kell a versenyképesség megtartása érdekében. 20 éve mintegy 2 óra volt számlát nyitni, ma ez a Gránit Bank videóbankja révén 15 perc: ennyi idő alatt a szerződés is az ügyfél kezébe kerül. A tömegtermékeknél a nagyon gyors kiszolgálás lesz domináns, hiszen ezekkel az ügyfelek nem szeretnének nagyon sok időt tölteni.
Ahogy a kőkorszak sem azért ért véget, mert elfogyott a kő, a bankrendszer működését is elsősorban a gondolkodás megváltoztatása fogja megváltoztatni – véli az elnök-vezérigazgató.
A Gránit Bank ötvözi az innovációt a konzervativizmussal: online csatornák, az ebből fakadó költségmegtakarítás, a folyamatos innováció, a konzervatív hitelezés és az erős partneri kapcsolat (fintech startupokkal) határozza meg a működését.
Európa még lemaradásban van
Fintech vonalon Európa piaci dinamikában és az innovatív megoldások ösztönzésében is messze elmarad az éllovas Kínától és USA-tól, márpedig az európai fogyasztók és vállalkozások ugyanúgy igénylik a személyre szabott és hatékonyság növelő technológiákat – állapította meg Antonio García Hortal, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) digitális ága, az EIT Digital digitális pénzügyekért felelős ágazati vezetője.
A lakossági bankolásban a megújult ügyfélélmény mellett − a mobilbank és e-kereskedelmi szolgáltatások további felfutásával – az ügyfélazonosítási kérdések kerülhetnek előtérbe.
„Az egyik általunk felkarolt projekt éppen a gépelési szokások alapján fejleszt egy gépi tanulásra épülő csalást megelőző módszert” – emelte ki a szakember.
A vállalatok ugyanakkor digitalizált, egyszerűsített számviteli megoldásokat keresnek, miközben egyre nyitottabbak a fintech alapú finanszírozási megoldások iránt.
García Hortal szerint az eszközkezelés szintén új korszak elé néz: a mesterséges intelligencia alapú kockázatkezelő és előrejelző eszközök térnyerése biztosabb hozamokat ígér, ami óriási felforgató potenciállal bír.
A cikk a második oldalon folytatódik.
Nem a Google és a Facebook a legnagyobb mumus
Pénzügyi vagy IT-kérdés a digitalizáció? Hol lesznek 5 év múlva a pénzintézetek? Hogy kell priorizálni a digitalizáció területén? Kell-e félni a nagy techégektől? Többek között erről szólt az első panelbeszélgetés keddi Portfolio konferencián.
Pénzügyi vagy IT-kérdés a digitalizáció? Harmati László (Erste) és Kurtisz Krisztián (Uniqa) egy harmadikat választott: szerintük kulturális kérdésről van szó, utóbbi szerint elsőként ezért a HR-hez kell hozzányúlni.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Hetényi Márk (MKB) szerint vezetői kurázsi, vizionárius megközelítés is kell hozzá. 2014 és 2018 között Magyarország ugrott abból a szempontból a legnagyobbat a PwC kutatása szerint, hogy a cégvezetők milyen arányban tartják a legfontosabb kihívásnak a digitalizációt.
Ki hogy képzeli el 5 év múlva a saját pénzintézetét? Hegedüs Éva (Gránit Bank) szerint bankja tőzsdén lesz, továbbra is digitális bankként fog működni, még nagyobb profittal. Hetényi Márk (MKB) szerint nem fognak tudni minden terméket önmaguktól jól lefejleszteni, a nyitott bankolás (open banking) azonban ki fogja nyitni a lehetőségek tárházát. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint olyan dolgokat fognak meglépni, amelyeket sok versenytárs még nem. Harmati László (Erste) többek között az omnichannel megközelítést emelte ki.
Hogyan priorizálnak a digitalizációban? Harmati László (Erste) szerint rengeteg olyan innováció van, amely nagy fejlesztést igényel, de aztán kevesen használják, például még az NFC sem robbant be úgy gyakorlatba, ahogy sokan várták. Többek között a fogyasztási hitelezésben esedékes fejlesztéseket, illetve az Erste nyílt architektúrájú George platformját említette fejlődési irányként.
Hegedüs Éva (Gránit Bank) többek között az azonnali fizetések és a jelzáloghitelezés területén nagy fejlesztési feladatokat és lehetőségeket lát. Hetényi Márk (MKB) szerint minden banknak saját útja van, ezen kell járnia, náluk ennek alapja az alaprendszer lecserélése, ami hamarosan végbemegy.
Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint hosszú évekig mindent megtettek azért, hogy bonyolítsák a saját életüket, ma például jóval kevesebb termékük van, mint évekkel ezelőtt, és csodák csodájára többet adnak el belőlük.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kell-e félni a nagy techégektől? A beszélgetésből az derült ki, hogy inkább saját maguktól, illetve a piacon belüli újítóktól tarthatnak a magyar pénzintézetek. Kurtisz Krisztián (Uniqa) szerint egyelőre az a kérdés, hogy hová akarnak ezek betörni (a kínai biztosítási piacon például egy néhány centes biztosítás csak egy meglévő szolgálatás monetizálását jelenti).
Az utolsó pillanatban vagyunk, a legegyszerűbb megoldást kell megtalálni az ügyfelek számára. Hálásak lehetnek a jogszabályalkotóknak, hogy magasak a piacra lépési korlátok, de nehéz elképzelni, hogy egy technológiai óriás (például az Amazon) a megszokott módon biztosítást nyújt. Szerinte a következő 1,5-2 évben nekik maguknak, biztosítóknak kellene felépíteniük saját digitális versenytársukat, még mielőtt ezt mások teszik meg.
Hetényi Márk (MKB) szerint az ügyfelek egyre tudatosabbak, egyre fontosabb nekik pl. az adatbiztonság is, amelyben a bankoknak nagy előnyük van. Nem igazán fél nagy méretű fintech piacra lépőktől. Hegedüs Éva (Gránit Bank) szerint a Google és a Facebook igazi előnye, hogy nagyon sok ügyfél viselkedését ismerik. A banki licensz megszerzése azonban rengeteg szabályozási és politikai nyűgöt hozna nekik, viszonylag kicsi ezért a piacra lépésük esélye.
Harmati László (Erste) bankszámla, bankkártya területen lát elsősorban versenylehetőséget a fintech cégek előtt.
Innovációs cunami a magyar bankoknál
A PSD2 szabályozástól a blockchainen át a mesterséges intelligenciáig rengeteg fejlesztési kihívás és innovációs lehetőség határozza meg a pénzintézetek mindennapjait, befolyásolja jövőképét.
Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezető igazgatója felvezető előadásában úgy vélte, hogy a fogyasztói igények változása, a szabályozás és a technológiai nyomás hármasa ösztönzi a bankokat az innovációra.
Felmérésük szerint a PSD2 szabályozás kockázatait és lehetőségeit közel azonos súlyúnak látják a magyar bankok, bevételi hatásaival kapcsolatban pedig optimistábbak, mint régiós társaik. A robotizáció, a mesterséges intelligencia és a blockchain technológia területén még óriási fejlődési lehetőségek állnak a bankok előtt. Utóbbi nagyon egyszerű digitális azonosítást, biztonságos és jól dokumentált tranzakciófolyamatokat fog lehetővé tenni.
Eölyüs Endre, a Mastercard Europe igazgatója egy nagy iparági kérdésről, az erős ügyfélhitelesítésről beszélt, illetve arról, hogy mit lehet kezdeni a pénzforgalmi kivételkezeléssel és a tranzakciómonitoringgal (-analízissel).
Az e-commerce területén mindössze 86 százalékos a tranzakciók jóváhagyási rátája, ami részben a fizikai kereskedelemhez képest magas csalási arány (10 bázispont) miatti óvatossággal magyarázható. A csalásokra a piac válasza a Rich Data (minél több adat megadása), a szabályozásé pedig az SCA, az erős ügyfélazonosítás lett.
A Magyarországon használt 9 milliónyi bankkártyából 3,5 millióval még soha nem vásároltak online. A vásárlók kevesebb mint 10 százaléka találkozott eddig a vásárlás során külön biztonsági kóddal, vagyis a többség számára új lesz ezek megjelenése.
Paulik Tamás, a Microsec PKI szakértője előadásában többek között a PSD2 specifikus tanúsítványokról (minősített bélyegző tanúsítvány, dokumentum integritás és hitelesség, minősített webszerver tanúsítvány, biztonságos kommunikációs csatorna), illetve a PSD2-megfelelő SCA eszközről (erős ügyfélhitelesítés, jóváhagyások) beszélt. A PSD2 irányelv a pénzügyi világ működését alapjaiban változtatja meg, megkerülhetetlenné teszi az eIDAS szerinti bizalmi szolgáltatót és az elektronikus aláírást.
Miközben mindenki a megfelelő SCA eszközt keresi, a pénzintézet (ASPSP) és fintech (TPP) közötti kommunikáció szabályairól kevés szó esik. A PSD2 vonatkozó követelményeit bizalmi szolgáltató nélkül értelmezni kockázatos lehet. Európában csak két szervezet tud jelenleg PSD2 teszt tanúsítványokat biztosítani, az egyik a Microsec.
A technológiai biztonság és az MI szerepe
Mit jelent a hagyományos értelemben vett biztonság és mit nyújt a technológiai biztonság? Hogyan hat a kettő egymásra? Mit várhatunk az elektronikus aláírástól? Mit tehetünk a biztonságos kiberszerződésekért? Hogy néz(het)nek ki a nemzetközi blockchain projektek a közjegyzőknél? Erről beszélt Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke.
Mesterséges intelligencia a hitelezésben: felhasználási területek – ezt a témát pedig a Loxon Solutions vezérigazgatója, Erni Tamás feszegette.
Mint elmondta, a magyar bankok többsége ismerkedik a mestereséges intelligenciával, ugyanakkor még nem mindenhol kristályosodott ki, üzleti vagy informatikai kihívásként tekintene-e erre.
A Loxon szerint elsősorban üzleti lehetőségről van szó, enélkül az aspektus nélkül nincs is értelme fejleszteni.
