Csúcsra jár a menekült-ügy
Nyáron minden korábbi rekordot megdöntött a hazánkba érkező menekültek létszáma, ezért új határrendészeti szervezetet hoztak létre. A határrendészeti igazgatóságon belül a határvadász egységek szeptember 15-étől dolgoztak.
A közlekedési problémák miatt itthon lezárták a Keleti pályaudvart, az osztrákok pedig fokozott közúti ellenőrzést vezettek be. Még augusztus 27-én az osztrák autópályán egy magyar rendszámú teherautóban több mint hetven menekült holttestét találták meg a hatóságok. Ausztriával közben diplomáciai szópárbajba keveredtünk, főleg a kvótarendszer magyar elutasítása került a fókuszba.
A német kancellár szerint Németországnak nem volt része a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében viselt felelősségben. A Frontex-vezetője szerint hamis szíriai útlevelekkel jutottak be migránsok az Európai Unióba. Nagy-Britannia változtatott korábbi elutasító politikáján, és több ezer szír befogadásának szándékát jelentette be.
Így reagált Magyarország
Brüsszel pénzt ígért Magyarország a helyzet kezelésére, a kormány pedig plakátkampánnyal próbálta megfordítani a helyzetet. A rendőrség átfogó razziát indított az embercsempészek ellen, a képviselők pedig módosították a migrációval kapcsolatos törvényeket, amely szerint tranzitzónákat alakíthatnak ki a határon, létrejön egy új jogi kategória, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet és módosul a büntető törvénykönyv.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A visegrádi országok prágai találkozóján közös álláspontot fogadtak el, és kiálltak Magyarország kvótarendszert elutasító politikája mellett.
Szeptember 4-e a fordulópont
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szeptember 4-én este bejelentette, hogy a központi operatív törzs úgy döntött, hogy az éjszaka folyamán buszokat vezényel a Keleti pályaudvarhoz és a M1-es autópályához, és felajánlják az ott tartózkodó bevándorlóknak, hogy a hegyeshalmi határátlépési ponthoz szállítják őket. Jelezte azt is, hogy a buszos szállítás nem jelenti automatikusan, hogy a bevándorlók elhagyhatják az országot.
Ausztria és Németország úgy döntött, hogy befogadják őket, és különvonatokat indítottak a határra. Ezután kezdődött meg a menekültek buszoztatása először a szerb, majd a horvát határról a nyugati határig. A német álláspont szerint a politikai menedékjogra jogosult emberek befogadásának nincs felső határa, ugyanakkor mindazoknak, akik nem szorulnak védelemre, vissza kell térniük a hazájukba.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt javasolta, hogy az uniós tagországok vállaljanak kötelezettséget 160 ezer menekült befogadására a három legnagyobb migrációs nyomásnak kitett tagországtól, Olaszországtól, Görögországtól és Magyarországtól. Az uniós vezetők szerint a dublini rendszer összeomlott, és egyre többször került szóba a schengeni rendszer felülvizsgálata.
Kerítések között
A magyar határon gőzerővel folyt a kerítésépítés, hogy szeptember közepére elkészüljenek vele. A hó elején lemondott Hende Csaba honvédelmi miniszter. Döntését Orbán Viktor kormányfő elfogadta, majd Simicskó Istvánt kérte fel a honvédelmi miniszteri feladatok ellátására.
Szeptember 14-én lezárták a magyar-szerb határt, Röszkénél ezután kaotikus állapotok alakultak ki, a menekültek többször is összetűzésbe keveredtek a magyar határvédő szervekkel.
Ezután megváltozott a korábbi útvonal és a horvát határon keresztül próbáltak Magyarországra jutni. A kormány ezután döntött a kerítés meghosszabbításáról. Horvátország kemény kritikája ellenére két napig sem bírta a menekültvándorlás terhét, és összeomlott a rendszerük.
Közben az Európai Parlament megszavazta azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól – a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül – 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam.
A menekültválság miatt csúcstalálkozót hívtak össze Brüsszelbe, ahol az ENSZ bevonásáról és a szíreknek nyújtott nagyobb pénzügyi segítségről egyeztek meg.
Kirobbant a dízelbotrány
A legnagyobb európai autógyártó vállalatot az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) szeptember 18-án vádolta meg, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások.
A VW elismerte, hogy mintegy 11 millió, EA 189 típusú motorral üzemelő autó a manipuláció révén csak a próbapadon tartja a határérték alatt az emissziós értékeket, normál üzemmódban azonban nem. Ezek közül nagyjából 8 millió kocsit az Európai Unióban adtak el. A botrány miatt lemondott a vezérigazgató.
Reformokat sürget Nagy-Britannia
Az eddigieknél is keményebb szankciókkal fenyegette meg az alkalmazottaikat törvénytelenül alacsony bérért foglalkoztató munkaadókat a brit miniszterelnök. David Cameron politikai évadnyitó cikkében közölte: a kormány jövő áprilistól bevezeti az úgynevezett nemzeti megélhetési bérminimumot az alacsony keresetűek számára.
Közben a brit EU-tagságról tervezett népszavazás kérdésének módosítását javasolta a brit választási bizottság, azzal az érvvel, hogy a törvénytervezetben jelenleg szereplő kérdésfeltevés módja részrehajlónak tekinthető.
Lassuló üzemmódban Kína
Kína immár jó ideje a befektetők figyelmének központjában áll. A helyzet érthető. A másfél milliárd lakoshoz közelítő ország az egyik, amely gazdaságának jelentős változásai azonnali hatással lehetnek a világ egészére.
Gázos ügyek
Az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. szakmai irányítása alatt álló Főgáz Zrt. adásvételi szerződést írt alá a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. megvásárlásáról a GDF International S.A.-val.
Aláírták az Északi Áramlat-2 projekt részvényesi megállapodását az érintett hat cég vezetői pénteken Vlagyivosztokban, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök részvételével nagyszabású nemzetközi gazdasági tanácskozáson tekintik át a Távol-Kelet fejlesztésének lehetőségeit.
Tejpiaci válság Európában
Rendkívüli ülést tartottak az EU-országok mezőgazdasági miniszterei a tej nagyon nyomott árszintjéhez vezető tejpiaci válság miatt, a gazdák tüntetésre készültek.
Hazai tőzsde
Az Allergan és a Richter megkapta az FDA engedélyét a VRAYLAR (cariprazine) forgalmazására az I. típusú bipoláris betegséghez társuló mániás vagy kevert epizódok és a skizofrénia kezelésére felnőtt betegeknél. Azon a héten a Richter részvényeinek árfolyama 7,13 százalékkal nőtt.
Kivezették a tőzsdéről a Danubius Hotelst. A Budapesti Értéktőzsde szeptember 25-én törölte a Danubius Hotels törzsrészvényeit a terméklistáról, a részvények utolsó kereskedési napja szeptember 22 volt.
Elindult a magáncsőd
Szeptember elsejétől lehetett regisztrálni a csődvédelmi programba azoknak a bajba került családoknak, amelyeknek továbbra is nehézséget okoz hiteleik visszafizetése.
Hogy ez mennyire jó ötlet, arról olvasóinkat is megkérdeztük. Ön is szavazhat még, ha van véleménye!
Átalakuló felsőoktatás
A gödöllői Szent István Egyetemhez (SZIE) kerül a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) három budai kara – jelentette be a felsőoktatási államtitkár szeptember elsején. A bejelentés idején hallgatók szervezésében demonstrációt tartottak az Emberi Erőforrások Minisztériumának épülete előtt.
Csődben az Astra Biztosító
A román Astra Biztosító magyarországi fióktelepénél nem köthetők újabb biztosítások, és a díjnemfizetés miatt megszűnt kötelező gépjármű-felelősség biztosítási szerződéseket is csak más piaci szereplőnél lehet újrakötni azután, hogy a román pénzügyi felügyelet hivatalosan is közzétette a biztosító engedélyvisszavonó határozatát.
Vitték a Citi üzletágát
A Citibank Europe plc. megállapodást írt alá az Erste Bank Hungary Zrt.-vel, valamint leányvállalatával, az Erste Befektetési Zrt.-vel a Citibank magyarországi lakossági üzletágának értékesítéséről.
Az értékesítés magában foglalta a Citibank lakossági betéti- és befektetési-, személyi hitel-, hitelkártya, valamint a mikrovállalatokat kiszolgáló (CitiBusiness) üzletágait, továbbá a lakossági üzletág alkalmazottainak átvételét is.
Elmeszelte az AB a népszavazást
Az Alkotmánybíróság döntése szerint alkotmányellenes a Kúria azon döntése, amely lehetővé tette a férfiak – nőkhöz hasonlóan – 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazásáról szóló népszavazási kezdeményezést. Így nem lehet megtartani az erről szóló népszavazást.
Kíváncsi vagy mi történt 2015-ben? Itt találod korábbi összefoglalóinkat:
Január: Meglepetésekkel és pánikkal kezdődött az év
Február: Megrengette az országot a brókerbotrány
Március: A Quaestortól volt hangos március
Április: Törvénnyel vágtak oda a brókereknek
Május: A FIFA-botrány mindenkinél kiverte a biztosítékot
2015 nyár: Az események is forrósították a nyári hangulatot
