Nem hibások a kialakult helyzetért
Angela Merkel kedden Berlinben Mariano Rajoy spanyol kormányfővel folytatott megbeszélése után, kettejük közös sajtótájékoztatóján arra az újságírói kérdésre, hogy van-e Németországnak felelőssége a Magyarországról vonattal érkező menedékkérők ügyében, tekintettel arra, hogy Magyarország és Ausztria is a jogi helyzet tisztázását kéri Németországtól, a kancellár azt mondta, hogy „ami a beérkező szíriai menedékkérők kérdését illeti, őszintén szólva nem látom, hogy Németországnak lenne része a felelősségben”.
A Németországba érkező szíriai menedékkérők nagyon nagy valószínűséggel megkapják a polgárháborús menekült státust, ami „a szíriai helyzetet látva nem lehet meglepetés, és minden európai országban hasonlóan kellene lennie” – mondta a német kancellár.
Németország „természetesen” a jelenlegi jogi szabályozást tartja érvényesnek és nap mint nap azt tapasztalja, hogy ezeket a szabályokat „teljesen nyilvánvalóan” nem tartják be.
Ezért ki kell dolgozni egy közös menekültügyi politikát, és nem a „kölcsönös vádaskodással” kell foglalkozni, hanem „változtatni kell a dolgokon” – fejtette ki Angela Merkel.
Csak a háborús menekültek maradhatnak
A kancellár elmondta: spanyol kollegájával egyetértenek abban, hogy az európai uniós tartózkodásra nem jogosult menedékkérőket vissza kell juttatni hazájukba, az üldözötteket és háborús menekülteket pedig az egyes tagállamok „gazdasági erején, teljesítőképességén és a nagyságán” alapuló „méltányos” eljárás szerint szét kell osztani.
Németország és Spanyolország egyetért abban is, hogy az Európai Bizottságnak össze kell állítania a biztonságos származási egységes listáját, Görögországban és Olaszországban pedig fel kell állítani a közös, uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat.
Több szempontot is figyelembe kell venni
Mariano Rajoy kiemelte, hogy a menekültválság „a legnagyobb kihívás” az EU előtt. Hangsúlyozta, hogy az ügyet ketté kell bontani, külön kell kezelni a háborús menekültek, politikai üldözöttek kérdését és a „gazdasági okok által kiváltott migráció” kérdését.
Az üldözötteket a jogállamiság elveinek megfelelően, rendezetten és közösen kell elhelyezni, és a terhek megosztása során tekintettel kell lenni egyebek között arra, hogy mekkora a munkanélküliség az egyes tagországokban és hány menedékkérőt fogadtak be korábban.
A gazdasági migrációval kapcsolatban pedig együtt kell működni a bevándorlókat kibocsátó országokkal, segíteni kell nekik a gazdasági fellendülés beindításában és ezt a segítséget össze kell kötni a bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezményekkel. Továbbá a kibocsátó országokkal együttműködve kell fellépni az embercsempész hálózatok ellen – fejtette ki a spanyol miniszterelnök.
Újabb bűnhálózat épült ki
Szíriai útleveleket hamisító hálózat működik Törökországban, hogy segítse a migránsok bejutását az Európai Unióba – mondta kedden Fabrice Leggeri, a Frontex, az Európai Unió határvédelmi támogató ügynökségének vezérigazgatója.
„Vannak jelenleg olyan emberek Törökországban, akik azért vásárolnak hamis szíriai útlevelet, mert természetesen megértették, hogy milyen előnyei vannak ennek, hiszen a szíriaiak megkapják a menekült státuszt minden uniós tagállamban” – fogalmazott a Frontex vezetője az Europe1 francia kereskedelmi rádióban.
„A hamis szíriai útlevéllel rendelkezők általában tudnak arabul. Észak-Afrikából vagy a Közel-Keletről származnak, de inkább gazdasági migránsnak tekintendők” – tette hozzá.
Még nem súlyos a helyzet
A Frontex vezetője szerint a hamis útlevelekkel való kereskedés egyelőre azonban nem jelent veszélyt az EU biztonságára. „Jelenleg nincs olyan tény, amely alapján azt mondhatnánk, hogy a potenciális terroristák így jutnak be Európába” – hangsúlyozta, mindamellett óvatosságra intett valamennyi határon.
Leggeri megismételte azt a felhívását, hogy több határőrre lenne szükség az EU görögországi határán a migránsok regisztrálására, mielőtt azok belépnek a schengeni övezetbe.
„Az áradattal szemben a regisztrációs rendszer leterhelt, így nem regisztrálnak valamennyi migránst. Az állampolgárságokról van fogalmunk (a hatóságoknak), de nincs átfogó képünk arról, hogy ki lép be (az EU-ba) és mi valójában ezeknek a migránsoknak a profilja” – hívta fel a figyelmet.
Veszélybe kerülnek a schengeni vívmányok?
A Frontex vezetője Angela Merkel német kancellárhoz hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az Európába érkező migránsokat nem sikerült igazságosan elosztani a tagállamok között, akkor a schengeni övezet léte is veszélybe kerülhet.
„Ezt a veszélyt kezdjük érezni mindennap. Látjuk, ahogy a rendőri ellenőrzések megerősödtek a belső határokon (a schengeni övezet tagállamai között)” – mondta. „Amennyiben a külső határokat nem sikerül a tagállamoknak szolidáris módon kezelniük, megvan annak a kockázata, hogy minden egyes ország elkezdi újra ellenőrizni a nemzeti határait, ami pedig nem lesz hatékonyabb” – tette hozzá.
Növekszik a nyomás
A Frontex kedden Varsóban ismertetett legújabb adatai szerint Görögországba egyedül az elmúlt héten több mint 23 ezren érkeztek tengeri úton. Ez az adat közel ötven százalékkal több, mint az előző heti volt. Az uniós ügynökség tudomása szerint a szerb-magyar határra 9400 menedékkérő érkezett az elmúlt héten.
Leggeri a varsói közleményben az osztrák A4-es autópályán egy furgonban talált 71 holttestre és további 55, a Földközi-tengerbe fúlt menekültre utalva „fekete hétnek” nevezte az elmúlt hetet. „A Frontex továbbra is mindent meg fog tenni, hogy minél több életet megmentsen” – tette hozzá. A múlt héten 5400 embert mentettek ki a Földközi-tengeren, Líbia és OLaszország között hánykódó hajókról a Triton nevet viselő művelet keretében.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) ugyancsak kedden tett közzé friss adatokat az Európába irányuló menekültáradatról. Eszerint az év első nyolc hónapjában 350 ezer migráns kelt át a Földközi-tengeren, ebből 235 ezren Görögországban, mintegy 115 ezren Olaszországban értek partot. Idén eddig 2643-an vesztették életüket az IOM adatai szerint. Tavaly egész évben 3500 körül volt a halálos áldozatok száma.
Hosszabb távon is gondot jelenthetnek
Európának és Magyarországnak arra kell készülnie, hogy további milliók indulhatnak még útnak Európa felé, ezért hosszú távú, tartós intézkedésekre van szükség – emelte ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden, az Országgyűlés nemzetbiztonsági, valamint honvédelmi és rendészeti bizottságának együttes ülésén. Kiemelte továbbá, hogy a migránsok mintegy 90 százaléka szervezett embercsempész-akciók keretében jutott el a magyar határhoz.
A miniszter kiemelte: a szíriai, iraki, afganisztáni, pakisztáni és a balkáni helyzet nyomán látszik, hogy nem egyszeri intézkedésekre van szükség. Európát egy tartós népvándorlási hullám érte el.
Évtizedes hibák ütnek vissza
A miniszter azt mondta: az elmúlt tíz év lépései vezettek ehhez a helyzethez: az Európai Bizottság baloldali politikája, amely szerint bárkit be lehet engedni az unió területére. Az Európai Unió csődöt mondott a helyzet kezelésében, maga jelenti a problémát, képtelen megvédeni saját határait – hangsúlyozta Lázár János.
A magyar kormány álláspontja, hogy mindenki csak szabályozott, ellenőrzött keretek között léphet be az országba, ez nem választható, ez kötelezettség.
Betartjuk az uniós szabályokat
Lázár János kiemelte – s ezt megerősítette Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára is -, hogy Magyarország minden tekintetben betartja az uniós, s a schengeni szabályokat. Ennek ellenére Magyarországot több bírálat is érte a közelmúltban, míg Ausztria egy nap alatt dönthetett arról, hogy visszaállítja a schengeni határellenőrzést – hangsúlyozta Lázár János, megjegyezve, hogy az elmúlt napok „tragikus eseményeiben is közrejátszott a német kommunikációs zavar”.
Miután Szabó Tímea PM-es képviselő vitatta, hogy Ausztria visszaállította volna a határellenőrzést, Lázár János felolvasott egy hivatalos dokumentumot, amelyben Ausztria rögzítette nem csak a határellenőrzést, hanem a menekültügyi eljárásárok lassítását, illetve leállítását, s a hadsereg technikai segítségének igénybevételét is.
Nem tesz jót a hezitálás
A Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselői kérdésekre válaszolva azt is mondta: az Európai Unió „bénázása, döntésképtelensége” hívószó volt minden gazdasági bevándorlónak, hogy visszaéljenek az uniós menekültügyi rendszerrel. A miniszter szerint látható, hogy az embercsempészek rátelepültek a migrációs hullámra, s ennek egyik célpontja Magyarország.
Lázár János kiemelte: az elmúlt időszakban több uniós fórumon vettek részt a magyar kormány képviselői, ahol – más frontország képviselőivel együtt – kérdezték, hogy mikor fog „felébredni” az Európai Unió, s cselekszik a migrációs hullám megfékezésére.
Egyre többeket küldenének vissza
Felhívta a figyelmet, hogy az egész folyamat „egy evolúciós fejlődésen” ment keresztül. Azzal kezdődött, hogy Németország és Ausztria jelezte, mintegy 20 ezer migránst küldenek vissza Magyarországra.
El kell választani a feladatokat
Lázár János felidézte továbbá, hogy az utóbbi időben egyes európai vezetők körében felmerült: akikről kiderül, hogy nem szírek – akik száma akár a százezret is elérheti – visszaküldik abba az országba, ahol őket regisztrálták, akár Magyarországra.
A miniszter kiemelte továbbá: külön kell kezelni a határ védelmét és humanitárius segítséget. Mint leszögezte: aki beadja a menedékkérelmét, azokról az emberekről gondoskodik a magyar állam. Többségük viszont ezt nem veszi igénybe, s kérelme benyújtását követően azonnal továbbáll.
Lázár János kitért arra is, hogy már a szomszédos országok, illetve a visegrádi országok is elismerik Magyarország tevékenységét. Lázár János megjegyezte: azt nem is várta, hogy az MSZP elismerje a kormány bármely lépését.
Lázár kérte a közös ülést
A miniszter elmondta, hogy Kövér László házelnöknél maga kezdeményezte az illetékes bizottságok keddi ülését. Ezen felül azt is kérte, hogy a parlament csütörtöki és pénteki ülésén tárgyaljanak arról a több törvénymódosítási javaslatról, amelyek a déli határ jogi védelmének további megerősítését szolgálják.
Lázár János azt mondta úgy véli: a déli határszakasz védelmének érdekében eddig megtett és tervezett intézkedések – mint a 175 kilométeres biztonsági határzár építése, a rendőrség határvédelmi megerősítése, a honvédség közreműködésének lehetővé tétele és törvényi szigorítások – együttesen elegendőek lesznek, hogy csökkentsék a Magyarországot érintő migrációs nyomást.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csaknem 4 órás bizottsági ülésen emellett arról is beszámolt, hogy vannak olyan jelzések, amelyek alapján a következő fél évben Ukrajnában romló biztonsági helyzettel kell szembenézni.
