Más fajta források érkeznek
Hargitai János az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja országos rendezvénysorozat első vidéki állomásán, az 1,8 milliárdos uniós forrásból felújított, tavaly májusban megnyitott pécsi állatkertben hangsúlyozta: erre azért van szükség, mert 2020 után kezdődő újabb EU-s pénzügyi ciklusban – a korábbi vissza nem térítendő támogatások helyett – visszatérítendő források lesznek majd.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A magyar gazdaságot olyan állapotba kell hozni e fejlesztésekkel, hogy az képes legyen az új helyzetben az uniós források fogadására – emelte ki, majd hozzátette: ez nagy filozófiai váltást jelent az előző ciklus – többnyire beruházási célú – fejlesztési politikájához képest.
Nem ilyen egyszerű a helyzet
A miniszteri biztos, aki a KDNP országgyűlési képviselője, reagált azon kormányzatot ért bírálatokra, amelyek szerint „uniós forrásokkal fejlesztjük az országot, és mégis állandóan kritizáljuk az EU-t”.
Hargitai János ezeket „leegyszerűsítő állításoknak” tartotta és leszögezte: az uniós források nem az EU ajándékai, „azokra szerződéses jogunk van”, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország jelentős befizető is. „Mivel Kelet-Európa egy felzárkóztatandó térség, többet kapunk, mint amennyit befizetünk” – jegyezte meg.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Jó eredményt értünk el
A 2007-2014-es fejlesztési ciklusban „néhány kivétel mellett” Magyarország volt az egyetlen ország, amely képes volt az uniós források teljességét lehívni. Ennek okai között említette, hogy a 2010 után a EU-s fejlesztések politikáját a kormány centrumába emelte az Orbán-kabinet.
Hargitai János felidézte, minden megyének és megyei jogú városnak vannak saját forrásai a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programból (TOP). Elmondta: ez Pécs esetében több mint 30 milliárd, Baranya Megyei Önkormányzat tekintetében pedig 38 milliárd forint.
Közölte: a magyar gazdaság és költségvetés képes arra, hogy saját forrásokból jelentős – köztük a Modern városok programban meghatározott célok – fejlesztéseit is finanszírozza. Páva Zsolt (Fidesz-KDNP), a baranyai megyeszékhely polgármestere a rendezvényen úgy fogalmazott: „ilyen forrásbőség korábban Pécs esetében nagyon régen volt, ha volt egyáltalán”.
Ennyi pénz jut Baranyába
A korábbi uniós ciklusban – folyatta – Pécs 200 milliárd, Baranya még ezen felül 300 milliárd forintot tudott fejlesztésre fordítani. A beruházások közül a modernizált állatkert mellett kiemelte a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa program során megvalósult fejlesztéseket, illetve kiemelkedőnek nevezte, amit az egészségügy ellátás területén teljesített a város.
Megújult a Janus Pannonius klinikai tömb, vérellátó központ és onkológiai centrum is épült – sorolta. Páva Zsolt szerint a TOP-programból tervezett 31 milliárd forint értékű pécsi fejlesztések megvalósítása ütemezetten, jól halad, a projektek mintegy felére a város már leszerződött.
Teljesen felújították
Siptár Dávid, a pécsi állatkert igazgatója köszöntőjében azt mondta: intézményük volt az első vidéki állatkert, ahol teljes körű felújítás történt. A tavaly május 20-án átadott európai színvonalú létesítmény eddig több mint 210 ezer látogatót fogadott.
Az MTI-nek eljuttatott írásos összegzés szerint idén immár hatodik alkalommal rendezik meg az Uniós Fejlesztések Nyílt Napja elnevezésű programsorozatot, amelynek keretében az EU-s támogatásból megvalósult több tízezer fejlesztés közül a legizgalmasabbak kulisszatitkaiba tekinthetnek be az érdeklődők.
E hónap hétvégéin az állatkertek, vadasparkok és várak várják országszerte a látogatókat: Pécs után Szegeden, Győrben, Veszprémben, Nyíregyházán és Diósgyőrben rendeznek hasonló programokat.
A pécsi állatkertben bábeladások, gyermekkoncertek, különleges akadálypálya, arcfestés, valamint a Europe Direct Tájékoztató Központ programjai várják az érdeklődőket. Az országos rendezvénysorozat részletes programjairól a nyiltnap.szechenyi2020.hu oldalon lehet tájékozódni.
