Keresztbe tett az USA

Az Egyesült Államok sikerrel gátolta meg, hogy a résztvevők a zárónyilatkozatban kiálljanak a szabadkereskedelem mellett a protekcionizmussal és a piacvédő intézkedésekkel szemben. Ehelyett a dokumentumba mindössze ennyi került be: „Azon dolgozunk, hogy erősítsük a kereskedelem hozzájárulását nemzetgazdaságainkhoz”.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Ez éppen olyan semmire se kötelező megfogalmazás, mint amilyet két hónappal korábban a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő G20-csoport a németországi Baden-Badenben, ugyancsak az Egyesült Államok nyomására megfogalmazott.

Szóba kerültek a támadások

A Bari Nyilatkozat a G7-csoport pénzügyminisztereinek nyolc év óta az első záródokumentuma. A vendéglátó Olaszország ragaszkodott hozzá, hogy fogadják el. A mintegy 100 országot érintő, világméretű pénteki hackertámadásra reagálva a G7-csoport figyelmeztetett a kibertámadások veszélyére.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

„Kijelentjük, hogy a kibertámadások növekvő veszélyt jelentenek nemzetgazdaságainkra (…), és megfelelő válaszokat igényelnek” – írták, hozzátéve, hogy ezek ellen csak közös erővel lehet eredményesen fellépni.

Mi legyen a digitális gazdasággal?

Nem volt egyetértés a digitális gazdaság megadóztatása ügyében sem, amit elsősorban az európai tagországok követeltek. Arról van szó, hogy az olyan nagy internetkonszernek, mint a Facebook vagy a Google, azokban az országokban is fizessenek adót, amelyekben adatokhoz és ezáltal üzleti nyereséghez jutnak.

A zárónyilatkozatba ezzel kapcsolatban csak ennyi került be: „Továbbra is kötelezettséget vállalunk arra, hogy világszerte egy tisztességes és korszerű adórendszer érdekében fogunk dolgozni, és mindenki számára egyforma versenyfeltételeket igyekszünk teremteni”.

Visszafogottak voltak

A világgazdaság élénkülése a G7-ek szerint továbbra is mérsékelt lesz, és sok országban elmarad a lehetőségektől. A csoport – akárcsak korábban a G20-ak – síkraszállt amellett, hogy minden politikai eszközt fel kell használni – beleértve a pénzügy- és fiskális politikát, valamint a strukturális reformokat – annak érdekében, hogy el lehessen érni egy erős, tartós, kiegyensúlyozott növekedést, amelyből széles társadalmi rétegek és sok ország profitálhat.

A G7-csoporthoz az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada tartozik. A találkozón részt vettek az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői is.