Látványosan visszaesett a kereslet a hazai nyaralóövezetekben, de az árak továbbra is magasak maradtak a legnépszerűbb térségekben. A Balatonnál több helyen 1 millió forint felett jár az átlagos négyzetméterár. Siófokon 1,27 millió, Balatonszemesen 1,55 millió, Tihanyban pedig 1,84 millió forint az átlag. Közben a Tisza-tó és a Velencei-tó stabilabb képet mutat, mert ezekben a térségekben a kereslet kevésbé esett vissza, mint a Balatonnál.
Visszaesett a kereslet a nyaralópiacon, de a balatoni árak továbbra is magasak. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Nagyot változott a nyaralópiac, a Balaton drága maradt, a Tisza-tó jobban tartja magát
Jelentősen mérséklődött a lakóingatlanok és nyaralók iránti érdeklődés a hazai üdülőövezetekben az öt évvel ezelőtti, járványidőszakban látott rekordhoz képest. Az ingatlan.com friss elemzése szerint a Balatonon volt az egyik legerősebb keresleti visszaesés, miközben a Tisza-tó kisebb visszaeséssel, Tiszafüred pedig kifejezetten erősödő érdeklődéssel tűnik ki. Az árak azonban továbbra is magasak: a Balaton több településén már 1,5 millió forint feletti átlagos négyzetméterárak láthatók.
Nagyot esett a kereslet a járványidőszak rekordjához képest
A nyaralószezon közeledtével az elmúlt évek január-áprilisi keresleti és kínálat a klasszikus nyaralóövezetekben a kereslet már jóval alacsonyabb, mint a pandémia idején, amikor sokan kerestek nagyobb, kertkapcsolatos vagy üdülőövezeti ingatlanokat.
A Balaton-parti településeken 2021 és 2026 között megközelítőleg 59 százalékkal csökkent az eladó lakóingatlanok és nyaralók iránti érdeklődés az év első négy hónapjában. Éves alapon, vagyis 2025-höz képest 12 százalékos visszaesés látszik.
A Balatonon lassult a piac, de az árak magasak maradtak
A Balaton továbbra is a hazai nyaralópiac legnagyobb értékű térsége, de az elmúlt öt évben jelentősen csökkent a vevői érdeklődés. A déli parton 62 százalékkal, az északi parton 57 százalékkal esett vissza a kereslet 2021 és 2026 között az első négy hónapban.
Éves összevetésben a déli parton 17 százalékos, az északi parton 10 százalékos keresletcsökkenés történt. A kisebb vevői nyomás ellenére a Balaton árazása továbbra is prémiumszintű: Somogy vármegye déli parti településein 1,2 millió forint, Veszprém vármegye partmenti településein 1,21 millió forint az átlagos négyzetméterár. Zala vármegye balatoni térségében ennél alacsonyabb, 899 ezer forintos átlagár látható.
Siófok a legnagyobb piac, Tihany továbbra is kiugróan drága
A déli part legnagyobb piaca Siófok, ahol 2311 eladó lakóingatlan szerepel a kínálatban. Az átlagos négyzetméterár 1,27 millió forint. A legdrágább somogyi települések között Balatonszemes vezet 1,55 millió forintos átlagos négyzetméterárral. Szántódon 1,5 millió, Balatonőszödön 1,4 millió forint az átlagos négyzetméterár.
Az északi parton Tihany továbbra is külön kategóriát képvisel: itt 1,84 millió forintos átlagos négyzetméterár szerepel az ingatlan.com adatai között. Balatonfüreden 900 ingatlan van a kínálatban, 1,5 millió forintos átlagárral, Balatonalmádiban pedig 563 eladó lakóingatlan érhető el 1,16 millió forintos négyzetméteráron.
A Tisza-tó jobban tartotta magát
A Tisza-tavi települések az elmúlt évek egyik legérdekesebb nyaralópiaci térségévé váltak. Itt is csökkent a kereslet a járványidőszak rekordjához képest, de jóval kisebb mértékben, mint a Balatonnál.
Az ingatlan.com szerint 2021 és 2026 között 31 százalékkal mérséklődött a telefonos érdeklődések száma a Tisza-tavi településeken. Éves összevetésben 8 százalékos csökkenés látszik, ami szintén visszafogottabb, mint a Balaton-parti települések visszaesése.
A térségen belül Tiszafüred teljesítménye emelkedik ki: öt év alatt 35 százalékkal, 2025-höz képest pedig 23 százalékkal nőtt a kereslet. Ez azt jelzi, hogy a Tisza-tó környékén nem egységesen gyengült a piac, egyes települések továbbra is felértékelődnek.
A Velencei-tónál stabilabb a kép
A Velencei-tónál öt év alatt 36 százalékkal csökkent a kereslet, éves összevetésben viszont lényegében stagnálás látható. A telefonhívások száma 2025-höz képest mindössze 1 százalékkal mérséklődött, ami stabil keresleti szintet jelez.
Balogh László ingatlan szakértője szerint a Velencei-tó környéki stabilitás egyik oka, hogy a tó partja már nem csupán üdülőövezetként működik, hanem a budapesti és székesfehérvári agglomeráció szerves részévé vált.
Miért tartja magát jobban a Tisza-tó?
A Tisza-tó körüli települések kedvezőbb helyzete elsősorban az alacsonyabb árakkal és a térség felértékelődésével magyarázható. A Balatonhoz képest sok vevő számára elérhetőbb árszint jelenhet meg, miközben a térség turisztikai és életminőségi vonzereje is erősödött.
A Balatonnál ezzel szemben már nem a korábbi gyors drágulás határozza meg a piacot, hanem a magas árszint stabilizálódása. A Balaton továbbra is a nyaralópiac legfontosabb és legértékállóbb térsége, de a drágulás üteme lassult.
Több alkulehetőséget hozhat a nagyobb kínálat
A visszafogottabb kereslet nem jelenti azt, hogy a nyaralópiac eltűnt volna, inkább megfontoltabbá vált. A magasabb árak, a nagyobb kínálat és a lassabb drágulás miatt a vevők több időt szánhatnak a döntésre, az eladók pedig nagyobb rugalmasságra kényszerülhetnek. A legfelkapottabb balatoni települések továbbra is erős árszintet mutatnak a korábbi, gyors ütemű áremelkedést már kiegyensúlyozottabb, válogatósabb piac válthatja fel.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
