A hivatal honlapján megjelent összefoglaló kiemelte, hogy továbbra is jellemző a feketefoglalkoztatással kapcsolatban az ellenőrzések csekély valószínűségére alapozó kockázatvállaló munkáltatói magatartás, amely igen elterjedt és az akcióellenőrzés adatai alapján számottevő mértékű.
Szinte mindenki csal
A célellenőrzés 811 foglalkoztató közel 4300 munkavállalóját érintette. Az ellenőrzött munkáltatók 85 százalékánál, illetve az érintett munkavállalók kétharmada vonatkozásában került sor szabálytalanság megállapítására.
Az ellenőrzés alá vont munkáltatók közül 137 vállalkozásra szabtak ki munkaügyi bírságot, több mint 400 foglalkoztató esetében kellett szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést vagy kötelezés nélküli – szabálytalanságot megállapító – határozatot hozni, illetve a figyelemfelhívás eszközével élni.
Tipikus jogsértések
– munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya),
– munkaidő-beosztással kapcsolatos rendelkezések megsértése,
– jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás
– munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése,
– pótlékokra vonatkozó szabályok (műszakpótlék, valamint éjszakai bérpótlék) megszegése,
– napi és heti munkaidővel kapcsolatos jogsértések,
– garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések megszegése.
Hamis és kettős nyilvántartások
A munka- és pihenőidő vonatkozásában a vizsgálat tapasztalatai szerint számos munkáltató esetében a munkaidő-beosztás szabályainak megsértésével lehetett találkozni, illetve előfordult, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi és heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét. Több ízben megállapításra kerülő szabálytalanság volt emellett, hogy a pihenőidő kiadása nem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak, amellyel sérült a munkavállalók pihenéshez való joga (napi, illetve heti pihenőidő, valamint a munkaközi szünet be nem tartása). Ezek a szabálytalanságok megfosztják a foglalkoztatottakat a pihenés, regenerálódás lehetőségétől és a akár közvetlen veszélyt is jelenthetnek a munkavégzés során – állapította meg a jelentés.
Több foglalkoztató esetében bizonyítást nyert, hogy a munka- és pihenőidővel kapcsolatos adatokat hiányosan vagy nem a valóságnak megfelelően vezette (hamis, illetve kettős nyilvántartás). A munkaidő-nyilvántartással összefüggő legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). Ezen szabálytalanság további tipikus megvalósulási formája, hogy a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, amely több más szabálytalanság megvalósulását leplezheti.
Feketemunka, színlelt szerződések
A célellenőrzéssel érintett foglalkoztatók egy részénél a munkaügyi hatóság a feketemunka tárgykörében bejelentés nélküli, illetve több esetben munkaszerződés nélküli foglalkozatást állapított meg. A bejelentés elmulasztása – a tapasztalatok szerint – leggyakrabban az írásba foglalt munkaszerződéssel történő munkaviszony vonatkozásában jelentkezett, de számos esetben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony kapcsán valósult meg. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében, alkalmi munkavégzés céljából foglalkoztatott munkavállalók esetében a feketefoglalkoztatás megvalósulási formája jellemzően az, hogy – az ellenőrzés elmaradásában bízva – a foglalkoztató a munkavállaló munkaviszonyát nem jelenti be csak az ellenőrzés alatt, vagy az ellenőrzést követő órákban az illetékes állami elsőfokú adóhatóság felé.
Emellett több esetben előfordult, hogy a munkavállalók hagyományos munkaviszonyban részmunkaidőben történő bejelentése valójában teljes vagy magasabb heti munkaidőben történő munkavégzést leplezett. Ezeken kívül színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalók ellenőrzésére is több alkalommal került sor a célellenőrzés során.
Jellemző szabálytalanság volt még – a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben – a garantált bérminimumra vonatkozó rendelkezések megszegése, valamint a munkabér és a pótlékok (munkaszüneti napi munkavégzésért, rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai bérpótlék, stb.) megfizetésének elmaradása.
