Hegedűs Imre elmondta: a tejtermelők azért vonultak az utakra, a három helyszínen a becslések szerint mintegy 600-800-an, 40-50 mezőgazdasági munkagéppel és mintegy 100-120 személygépkocsival, hogy tiltakozzanak az országba jórészt feketén behozott külföldi tejtermékek dömpingje, és az ennek nyomán alkalmazott kiskereskedelmi gyakorlat, az „akciózás” ellen.
Több magyar terméket a boltokba
Hozzátette: a magyar tejtermelők figyelemfelhívó akciójukkal azt szeretnék elérni, hogy a kiskereskedők a jelenleginél több magyar tejterméket forgalmazzanak, mert ez jelentős hatással van a belföldi nyerstej-felvásárlási árakra. Pillanatnyilag ugyanis a nyerstej felvásárlási ára csökken Magyarországon a külföldről beáramló tej- és tejtermék dömping miatt.
A magyar piacot leginkább a külföldről behozott ultrapasztőrözött, UHT tej, valamint a félkemény sajtoknál tapasztalható nagy mennyiségű import zavarja a leginkább. Az import egyrészt azért jön most be az országba, mert van némi tejtöbblet Európában, másrészt pedig a magas általános forgalmi adó (áfa) csábítja az importőröket – fejtette ki. A tejre vonatkozó 18 százalékos áfa – ilyen-olyan módon – történő megtakarítása, elcsalása ugyanis jelentős haszonnal kecsegtet – mondta.
Évi 10 százalékkal nő a magyar tej iránti kereslet
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) egyetért a magyar tejtermelők által megfogalmazott célokkal, amelyek arra irányulnak, hogy a magyar áruházak polcain minél több belföldi előállítású tej- és tejtermék legyen – közölte Feldman Zsolt, a földművelésügyi tárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára kedden. Emellett ezek a törekvések arra is irányulnak – fogalmazta meg a helyettes államtitkár -, hogy a kiskereskedelemben a méltánytalanul alacsony áron forgalomba hozott tejtermékek helyett, amelyek a magyar termelők és a magyar fogyasztók érdekeit egyaránt sértik, minél nagyobb mennyiségben magyar áru legyen kapható.
Feldman Zsolt emlékeztetett arra: az elmúlt években a tárcának – együttműködve a termelőkkel, feldolgozókkal és kereskedőkkel – sikerült elérnie, hogy évről-évre 10 százalékkal nőtt a magyar tej iránti kereslet. Emellett például már a múlt évben 43 százalékkal csökkent a tejimport is. A minisztériumban ezért úgy gondolják, hogy indokolt a fellépés azokkal a magatartásformákkal szemben, amelyek az elmúlt években az ágazati szereplők közös erőfeszítésével elért eredményeket megpróbálják – rövidtávú piaci érdekek alapján – csökkenteni, „elrontani”.
Azon kívül, hogy az elmúlt években folyamatos volt az egyeztetés a piaci szereplőkkel, szigorú hatósági ellenőrzések is folytak annak érdekében, hogy az importból származó tejtermékek ne csak a minőségi előírásoknak feleljenek meg, de a tisztességes piaci magatartás követelményeinek is eleget tegyenek az importőrök. Ezeket az ellenőrzőseket a jövőben is folytatják. Továbbá az ágazat szereplőit a támogatási rendszerrel is segíteni kívánják – mondta a helyettes államtitkár. Hozzátette: a tárca szeretné elérni, hogy az ágazati szakmaközi szervezet segítségével minél nagyobb legyen a termelők, a feldolgozók és a kereskedők ágazati önszerveződése.
Az áfa a ludas
A demonstrációs bizottság vezetője hangsúlyozta: a magyar tejtermékek elsősorban a magas magyar áfa miatt drágábbak a külföldieknél. A magyar tejtermelők és feldolgozók hatékonysága ugyanis nem marad el a külföldiek mögött. Felhívta a figyelmet: egy 160 forintba kerülő UHT dobozos tej nem kerülhet legálisan az országba, mivel annak előállításához 70-75 forintos nyerstejre lenne szükség, ennyiért pedig nem lehet Európában nyerstejet vásárolni.
Elmondta, az unióban Magyarországon az egyik legolcsóbb a nyerstej, most kilogrammonként 100 forint körüli. Magyarországnál csak Romániában, Lettországban és Litvániában olcsóbb a nyerstej az EU-ban, és nem ez utóbbi államokból ékezik tej- és tejtermék Magyarországra. Érkezik viszont Lengyelországból, Németországból és Ausztriából. Az utóbbi két országban 6, illetve 16 forinttal drágább a nyerstej, mint Magyarországon, és az onnan érkező UHT tej, illetve félkemény sajt mégis olcsóbb a magyar termékeknél – szögezte le Hegedűs Imre.
Helyzetbe kellene hozni a magyar termelőket
Hozzáfűzte: érti ő a magyar fogyasztókat, hogy az árut a lehető legolcsóbban kívánják megvásárolni, de a magyar termelő nem tud olcsóbban tejet előállítani, mert már most is nagy hatékonysággal termel. Az szeretnék a termelők elérni, hogy ne a külföldi termékekkel, hanem a magyarral akciózzanak a kiskereskedők, ha azt szükségesnek tartják. A külföldi tej előállítása is annyiba kerül legalább, mint a magyar – több esetben még drágább is -, így ha egyenlő a versenyhelyzet, a magyar emberek többsége a magyar árut választja, ezt mutatják a felmérések – közölte.
Hegedűs Imre közölte: ezért is demonstrálnak a tejtermelők azzal a szlogennel, hogy minden raklap magyar tej, egy magyar munkahely. Ennek érdekében adtak át petíciót Nagytarcsán annak a cégnek, amelyik például pizza-feltétként jelölt tejtermékhez – sajthoz – hasonló „tejimitátumot” hoz be az országba, alacsony árral csábítva a vevőket – fejtette ki.
