Az elmúlt napokban több kormányzati tisztségviselő, s Orbán Viktor miniszterelnök is arra szólította fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseken pedig változtassanak az ügyfelek javára. A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a kialakult helyzetet erkölcsi szempontból a bankok kötelessége megoldani, mert a szerinte rosszhiszeműen megkötött szerződések olyan szabályokat tartalmaztak, amelyek alapján baj esetén az összes kockázatot az embereknek kell viselniük.
Az elhangzottak alapján a kormány a devizahitelek forintosítását várja el a bankoktól. A nyilatkozatok alapján nem tartják indokoltnak, hogy a devizahitelesek jobban járjanak annál, mintha ugyanabban az időszakban forintban adósodtak volna el. Azt viszont többször is egyértelművé tették, hogy ha a bankok ezt nem teszik meg, a kormány lépni fog.
E kijelentésekre reagálva adott ki közleményt a Magyar Bankszövetség hétfőn este, amely szerint a „banki közösség fontosnak tartja annak megerősítését, hogy nem felelős a magyar valuta árfolyamának gyengüléséért, illetve ingadozásáért, és hasonlóan nem felelős az országkockázat alakulásáért sem, amely közvetlenül érvényesül a magyarországi hitelkamatokban”. Jelezte továbbá a szakmai szervezet, hogy a hitelintézetek érdekeltek abban, hogy a lakossági deviza-jelzáloghitelek adósainak terhei csökkenjenek, és eleget tudjanak tenni fizetési kötelezettségeiknek.
A közleményben felidézték, hogy a „Magyar Bankszövetség a nemzetgazdasági miniszter kérésére 2013. augusztus 27-én átadta a lakáscélú deviza jelzáloghitelek forintosítására vonatkozó javaslatait. A javaslatok mindegyike teljesíti azokat az előzetesen megfogalmazott elvárásokat, miszerint a választott megoldásnak arányos teherviselésen kell alapulnia, és akként kell megszüntetnie a lakáscélú deviza jelzáloghitellel rendelkező háztartások árfolyamkitettségét, hogy egyúttal a háztartások törlesztési terhei is csökkenjenek.
A hitelintézetek ugyanakkor – a válság kezdetétől – a különböző adósmentő programokon keresztül biztosítanak lehetőséget a fizetési nehézségekkel küzdő adósoknak, hogy a háztartás teherviselő képességének megfelelő törlesztést teljesítsenek, ha ezt a háztartás jövedelmeinek csökkenése indokolja. A különböző programokban résztvevő, együttműködő adósok a tapasztalatok szerint jellemzően eleget tudnak tenni a vállalt kötelezettségeiknek. A bankok készek további javaslatokat kidolgozni akár a teljesítő, akár a nehéz helyzetbe került deviza jelzáloghiteles ügyfeleik érdekében, amennyiben a kormány is kész az elvárásait egyértelműen, világosan megfogalmazni.
A hitelintézetek önmagukban nem képesek a devizahitelek azonnali forintosítására – egyrészt, mivel erre egyoldalúan nem jogosultak, másrészt, mivel a Magyar Nemzeti Bank közreműködése nélkül a forintosítás a forint árfolyamának kiszámíthatatlanná válását okozná. A hitelintézetek nem kínálhatnak fel olyan megoldásokat sem, amelyek a betétesek vagy a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőinek kárára kompenzálnák a csökkenő háztartási jövedelmeket. A fentiekre tekintettel a bankszektor elképzelhetetlennek tartja, hogy a deviza jelzáloghitelesek helyzetének azonnali rendezésére a kormány érdemi közreműködése nélkül kerüljön sor. A megoldás a jelenlegi lakossági devizahitel állomány létrejöttében felelős mindhárom szereplőnek – a bankoknak, az ügyfeleknek és a kormánynak is – közös felelőssége.
A szerződésszerű teljesítések ellen ható bármiféle kommunikáció a Magyar Bankszövetség szerint veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását és ügyfelei helyzetét, illetve elveszi az esélyét annak, hogy a hitelintézetek forrást biztosítsanak az elhalasztott lakáscélú beruházásokhoz és a gazdaság hosszú távú növekedéséhez, így végső soron a közérdek ellen is hat. A kormánnyal folytatott korábbi tárgyalások eredményei, így az árfolyamgát rendszer vagy például a Nemzeti Eszközkezelő életre hívása ugyanakkor bizalomra adnak okot, ezért a Magyar Bankszövetség tagjai továbbra is a tárgyalások folytatásának hívei” – áll a közleményben.
