Amiről még tárgyalni sem hajlandóak

Guy Verhofstadt a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az átmeneti időszak, ha sikerül róla megállapodni, „egyszerűen a jelenlegi helyzet folytatódása” lesz. 

Verhofstadt szerint az Európai Unió számára elfogadhatatlan lenne egy olyan megoldás, amely szerint az átmeneti időszakban változatlan szabályozás maradna érvényben a pénzügyi szolgáltatásokra, az áruforgalomra és a kapcsolatok minden egyéb elemére, „csak éppen a külföldi EU-állampolgárok járnának rosszabbul”. 

Ez az EU-állampolgárok megbüntetésével érne fel, és „erről még csak tárgyalni sem akarunk” – mondta a BBC-műsorban a volt belga miniszterelnök.

Az átmeneti időszak

A brit kormány azért szeretne megállapodásra jutni a Brexit utáni átmeneti időszakról az EU-val, mert véleménye szerint a brit EU-tagság megszűnésének jövő márciusra várható időpontjában még sem az Egyesült Királyság, sem az Európai Unió, sem az EU-tagállamok nem lesznek abban a helyzetben, hogy zökkenőmentesen meghonosíthassák az új kapcsolatok feltételrendszerének számos elemét.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Az átmeneti időszakban London szándékai szerint Nagy-Britannia és az Európai Unió a jelenlegi szabályrendszer alapján férne hozzá egymás piacaihoz. Azoknak az EU-állampolgároknak az esetében azonban, akik az átmeneti időszakban érkeznek Nagy-Britanniába, a letelepedés engedélyezése már nem lenne annyira automatikus, mint jelenleg; az akkor érkezőknek például regisztrációs kötelezettségük lenne.

Theresa May brit miniszterelnök visszatérő érvelése szerint helyénvaló ez a különbségtétel, mivel akik már Nagy-Britanniában élnek, azoknak jogos elvárása jelenlegi életvitelük folytathatósága, akik viszont a brit EU-tagság megszűnése után érkeznek, tudatában lesznek annak, hogy Nagy-Britannia akkor már nem lesz az Európai Unió tagja.

„Ez nem fair”

Guy Verhofstadt azonban a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit kormány „nem mondhat olyasmit komolyan”, hogy az átmeneti időszakban „minden szabályozás ugyanaz marad, csak az EU-állampolgárok számára lesz új helyzet”. Az Európai Parlament Brexit-ügyi koordinátora szerint „ez nem fair és komolyan nem is vehető” álláspont.

A brit EU-tagság megszűnése utáni kétoldalú kapcsolatokról az EP liberális frakciójának (ALDE) vezetője kijelentette: az Európai Unió a London által szorgalmazott szabadkereskedelmi megállapodásnál szélesebb körű viszonyrendszert akar fenntartani Nagy-Britanniával.

Verhofstadt szerint az Európai Parlament például társulási szerződést szeretne, és elképzelése szerint ennek részét képezné a szabadkereskedelmi egyezmény.

Guy Verhofstadt szerint az EP azt is szeretné, ha Nagy-Britannia tagja maradna az Európai Unió egységes belső piacának, az EU vámuniójának és az Európai Gazdasági Térségnek.

A brit álom

A brit kormány Brexit-stratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul. London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené – mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.

A brit kormány ugyanakkor átfogó, a pénzügyi szolgáltatásokra is kiterjedő szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.

Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója azonban többször is kijelentette, hogy ha Nagy-Britannia kilép az EU egységes belső piacáról, akkor nem lesz lehetséges a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának külön hozzáférése e belső EU-piachoz.

Január végi londoni látogatásán Emmanuel Macron francia elnök is arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy Nagy-Britannia „nem szemezgethet” az EU-val folytatandó együttműködés előnyeiből, és ha a Brexit után is hozzá akar férni az unió belső piacához, akkor ennek feltételrendszerét is teljesítenie kell.