Bizakodnak a vezetők
A PwC 20. Globális Vezérigazgató Felmérésének eredményei szerint a vezérigazgatók 38 százaléka nagyon bizakodó cége bevételeinek növekedési kilátásait illetően az elkövetkező 12 hónapra nézve, míg 29 százalékuk arra számít, hogy a világgazdaság növekedése 2017-ben gyorsulni fog.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A davosi Világgazdasági Fórumon nyilvánosságra hozott eredmények azt mutatják, hogy noha a cégvezetők bizakodóbbak a kilátásokat illetően, továbbra is jelentős körükben az aggodalom a gazdasági bizonytalanság (82 százalék), a túlszabályozás (80 százalék), és az alapvető fontosságú szakemberek rendelkezésre állása miatt.
Fokozódik továbbá a protekcionizmus miatti aggodalom: világszerte a vezérigazgatók 59 százaléka, az egyesült államokbeli és mexikói cégvezetők 64 százaléka aggódik emiatt.
A vezérigazgatók értékelik a globalizáció előnyeit a tőke, a személyek, az áruk és az információ szabad áramlásának elősegítése szempontjából, ugyanakkor megkérdőjelezik, hogy volt-e bármilyen pozitív hatása a gazdagok és a szegények közötti szakadék csökkentésében, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Ezzel szemben az 1998-ban lebonyolított első PwC Vezérigazgató Felmérés eredményei szerint a cégvezetők akkor még pozitívan gondolkodtak a globalizációról.
„A viharos 2016-os év ellenére a vezérigazgatók egyre bizakodóbbá válnak, noha csak lassan és messze elmaradva a 2007-ben mért szinttől.
A cégvezetők optimizmusa világszerte nő, ideértve az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat is, ahol a vezérigazgatók a Brexittel, illetve a Trump-kormányzattal kapcsolatos negatív előrejelzések ellenére is bizakodóbbak cégük bevételeinek idei növekedési kilátásait illetően.
Ez a hangulat máshol is megfigyelhető: tavalyhoz képest világszerte több cégvezető tervez beruházásokat az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban” – mondja Bob Moritz, a PwC globális vezetője.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Bár a vezérigazgatók a növekedési lehetőségeket illetően bizakodóbbak, a felmérés szerint 2017-tel kapcsolatban három dolog foglalkoztatja őket leginkább: a digitális világ kihívásainak megfelelő munkaerőt biztosító HR- és technológiai stratégia; a cégeikbe vetett bizalom megőrzése egy egyre inkább virtuális interakciókra épülő világban; és a globalizáció előnyeinek minél szélesebb körű kiterjesztése, még több társadalmi szerepvállalás és megoldásra törekvő együttműködés révén.”
Növekvő bevételek?
2016-hoz képest a vezérigazgatók a világ szinte valamennyi jelentős országában bizakodóbbak saját cégük idei növekedési kilátásait illetően, leginkább Indiában (71 százalék), Brazíliában (57 százalék) – ahol a bizakodók aránya a tavalyi kétszeresére nőtt –, Ausztráliában (43 százalék), valamint az Egyesült Királyságban (41 százalék). Kínában 11 százalékponttal 35 százalékra, az Egyesült Államokban 6 százalékponttal 39 százalékra, Németországban 3 százalékponttal 31 százalékra, Svájcban pedig több mint a duplájára, 34 százalékra emelkedett a bizakodó cégvezetők aránya.
A trend alól csak Spanyolország, Mexikó és Japán jelent kivételt, ahol a bizakodó cégvezetők aránya csökkent, különösen Japánban, ahol a 2016-os 28 százalékról 14 százalékra esett vissza.
A növekedés forrásaként a vezérigazgatók több mint háromnegyede (79 százalék) az organikus növekedést jelölte meg, míg 41 százalékuk idén új fúziós és felvásárlási tranzakciókat tervez, közel negyedük (23 százalék) pedig az új lehetőségek kihasználása érdekében cége innovációs képességeit kívánja erősíteni.
Hol keresik a növekedés lehetőségeit?
A PwC első, 20 évvel ezelőtti felmérése alapján a feltörekvő piacok – ideértve Kínát és Indiát – biztos befutónak tűntek. Azonban a piacok változékonysága, melyet súlyosbított a devizavolatilitás, arra késztette a cégvezetőket, hogy szélesítsék a beruházási célországok körét. Az idei felmérés szerint a befektetők körében egyre kedveltebb az Egyesült Államok, Németország és az Egyesült Királyság, míg Brazília, India, Oroszország és Argentína iránt a korábbi évekhez képest csökkent a lelkesedés.
A megkérdezett cégvezetők szerint a növekedés szempontjából legfontosabb országok az Egyesült Államok (1), Kína (2), Németország (3), az Egyesült Királyság (4) és Japán (5). Az Egyesült Királyság mint növekedési célpont egyre népszerűbb az egyesült államokbeli (+4 százalék), a kínai (+11 százalék), a németországi (+8 százalék) és a svájci (+25 százalék) cégvezetők körében.
A vezérigazgatók cégük növekedési kilátásait illetően a következő 12 hónapra nézve Sanghajt, New Yorkot, Londont és Pekinget tartják a legfontosabb városoknak.
A cikk a második oldalon folytatódik.
Globalizáció
A vezetők 58 százaléka vélekedik úgy, hogy a globalizációt és a fokozódó protekcionizmust nehezebb lett egyensúlyban tartani. Ezzel kapcsolatos aggályaik ellentétben állnak az első PwC Vezérigazgató Felmérés során vallott nézeteikkel, melyek szerint „a globális vállalatok jellemzően a szükséges mértékű szabadsággal rendelkeznek a kereskedelem terén”.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Az elmúlt húsz évben a vezérigazgatók nagyrészt pozitívan nyilatkoztak a globalizáció által a tőke, az áruk és a személyek szabad áramlására gyakorolt hatásról. Az idei felmérés résztvevői azonban kételkednek abban, hogy a globalizáció mérsékelte volna a klímaváltozás hatásait vagy csökkentette volna a gazdagok és a szegények közötti szakadékot. Ez összecseng a PwC megbízásából 22 országban több mint 5000 fő részvételével végzett külön közvélemény-kutatás eredményével.
A vezérigazgatók 60 százalékos arányához képest a közvélemény-kutatásban részt vevők közül csupán 38 százalék vélekedett úgy, hogy a globalizáció nagyrészt pozitívan befolyásolta a tőke, a személyek, az áruk és az információk szabad áramlását.
A közvélemény-kutatás résztvevőinek csaknem kétharmada (64 százalék), a cégvezetőknek pedig több mint háromnegyede (76 százalék) gondolja úgy, hogy a globalizáció hozzájárult a teljes és méltányos foglalkoztatáshoz. A közvélemény az üzleti vezetőknél alacsonyabb arányban van meggyőződve arról is, hogy a globalizáció nagymértékben elősegítette a szakképzett és iskolázott munkaerő rendelkezésre állását (közvélemény: 29 százalék, cégvezetők: 37 százalék).
„A közvéleményben érezhető elégedetlenség erodálhatja a hosszú távon fenntartható teljesítményhez szükséges bizalmat.
Az igazi kihívás azonban nem abban rejlik, hogy a cégvezetők hogyan irányítják cégeiket, hanem abban, hogy mélyebb, kölcsönös kapcsolatot legyenek képesek kiépíteni az érintettekkel, vevőikkel, alkalmazottaikkal és a nyilvánossággal.
A potenciális elégedetlenség vagy egy adott vélekedés mélyebb okainak megértése jelenti a kritikus első lépést afelé, hogy az üzleti élet által a társadalom számára biztosított előnyöket kommunikálni tudjuk. Sokat veszíthetünk, ha nem sikerül elérnünk a széles körre kiterjedő globális növekedést” – állapította meg Bob Moritz.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Technológia és bizalom
A cégvezetők szerint a technológia tagadhatatlanul hatást gyakorol a vállalkozás hírnevére, a készségekre és a toborzásra, a versenyre és a növekedésre. Majdnem negyedük (23 százalék) vélekedik úgy, hogy a technológia a következő öt évben teljes mértékben át fogja rajzolni a versenyt az ágazatukban.
A fokozódóan digitális világban a technológia új dinamikát hozott létre a vállalkozások és a vásárlók között, ami mindkét fél számára óriási előnyöket jelent. A cégvezetők 69 százaléka számol be azonban arról, hogy ebben a környezetben nehezebb megszerezni és megtartani az emberek bizalmát, és 87 százalék véli úgy, hogy a közösségi média használatából származó kockázatok miatt csökkenhet az ágazatukba vetett bizalom szintje.
A válaszadók 91 százaléka egyetért abban, hogy az adatvédelmi és etikai kérdések a következő öt évben hatással lehetnek a szervezeteik iránti bizalomra. Idén a válaszadók 58 százalékát nyugtalanítja az, hogy a vállalkozásukba vetett bizalom hiánya gátolni fogja a cégük növekedését. Ez az arány 2013-ban 37 százalék volt.
Miután több nagyobb cégnél komoly technológiai és biztonsági problémák merültek fel, nem meglepő, hogy a vezérigazgatók a számítógépes biztonságra és a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírások megszegését, valamint az informatikai zavarokat említik első három helyen az érintettek bizalmát a technológia oldaláról veszélyeztető tényezők között.
„A cégvezetők várakozásai szerint a digitális korban nehezebb lesz megtartani a bizalmat. A versenyelőny pedig azokat illeti majd, akik leginkább képesek lesznek a technológia kiaknázására és emellett bizalmon alapuló, folyamatos kapcsolatot képesek fenntartani az érintettekkel” – tette hozzá Bob Moritz.
Készségek és munkahelyek
Húsz év alatt több mint kétszeresére nőtt a készségekkel kapcsolatban aggódók aránya. A humántőkét a cégek a három legfontosabb üzleti prioritás egyikeként kezelik, és a jövőben szükségessé váló készségek rendelkezésre állását a befogadó és sokszínű munkahely kialakítása, valamint a mobilitást szolgáló stratégiák révén igyekeznek biztosítani.
A megfelelő készségek rendelkezésre állása miatt az üzleti vezetők több mint háromnegyede (77 százaléka) aggódik. Ez a kérdés legnagyobb arányban az afrikai (80 százalék) és az ázsiai csendes-óceáni térségbeli vezetőket (82 százalék) nyugtalanítja.
A vezérigazgatók több mint fele tervez létszámbővítést a következő egy évben. A munkaerő-felvétel vonatkozásában leginkább az Egyesült Királyság, Kína, India és Kanada vállalatvezetői tűztek ki ambiciózus célokat. Az egyes ágazatokat tekintve a legnagyobb létszámbővítést az eszközkezelés (64 százalék), az egészségügyi ellátás (64 százalék) és a technológia (59 százalék) területén működő cégek vezetői, a legkisebb mértékűt (32 százalék) pedig a kormányzat és állami szektor vezetői tervezik.
A felmérésben részt vevő üzleti vezetők csupán 16 százaléka tervezi teljes munkaerő-állományának csökkentését, és a vezérigazgatók szerint ezen munkakörök 80 százalékát valamilyen módon érinteni fogja a technológiahasználat, illetve az automatizálás hatása. A kanadai (100 százalék), egyesült államokbeli (95 százalék), németországi (93 százalék), ausztrál (92 százalék) és brazil (91 százalék) vezetők a technológiát tekintik a legerősebb befolyásoló tényezőnek.
A megkérdezett üzleti vezetők több mint fele már vizsgálja az emberek és gépek együttműködésének előnyeit, ötből két vezető pedig számításba veszi a mesterséges intelligenciát a jövőben szükségessé váló készségek felmérése során.
Mivel a gyors technológiai változás a cégvezetők 70 százaléka számára jelent aggályt, nem meglepő, hogy a legértékesebb készségek közé a kreativitást és innovációt, a vezető szerepet és az érzelmi intelligenciát sorolják, és hogy nehézséget jelent az ilyen készségekkel rendelkező munkavállalók felkutatása. Az üzleti vezetők több mint fele a munkaerő-felvétel során fontos szerepet tulajdonít a digitális és „STEM” (Science, Technology, Engineering and Mathematics) készségeknek.
Bob Moritz, a PwC globális vezetője a következőket nyilatkozta: „A cégvezetők attól tartanak, hogy a fő készségek terén jelentkező hiányosságok hátrányosan befolyásolják a cégük növekedési lehetőségeit, jelentőségét és fenntarthatóságát. A készségek közül a személyes szociális készségeket értékelik leginkább. Az innováció és a kapcsolatépítés készsége nem kódolható. A változás elősegítéséhez a cégvezetőknek azt kell szem előtt tartaniuk, hogy alkalmazottaikban egyensúlyban legyenek jelen a technológiai és a pótolhatatlan személyes készségek. Az érintettek elvárásainak megfelelő kezelésével kialakítható a túléléshez és gyarapodáshoz szükséges bizalom. A jövőbeli siker alapja a fokozódóan virtuális világban az emberi tényező előtérbe helyezése lesz.”
Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója a következőket tette hozzá: „Nemrég kezdtük meg a Magyarországi Vezérigazgatói Felmérés adatainak elemzését. Idén minden eddiginél több vállalatvezető vett részt kutatásunkban, és továbbra is elmondható, hogy a saját bevételek növekedésében bízók aránya megelőzi a világ átlagát. Szemben a 38 százalékos globális aránnyal, Magyarországon a vezetők fele nagyon bizakodó a következő egy évre nézve.”
