Spanyolország választ
Mindösszesen három nappal a Nagy-Britannia EU tagságáról szóló „Brexit” népszavazás után ismét parlamenti választásokat tartanak Spanyolországban. Hiába szerepelt ugyanis sikeresen és szerzett 13,9%-ot a centrista Cuidadanos és 20,6%-ot a baloldali populista Podemos a tavalyi december 20-i országgyűlési választásokon – megtörve ezzel a Néppárt (28,7%) és a Spanyol Szocialista Munkáspárt (22,02%) korábbi kétpárti hegemóniáját –, végül egyikük sem tudott stabil kormánytöbbséget biztosító koalíciót kialakítani.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A közvélemény-kutatások szerint az erőviszonyok nem változtak az azóta eltelt időszakban, a biztos választók szavazatainak közel 90%-án a négy nagy párt osztozik, amelyek a kampány során próbálják a majd az összes választópolgár 30%-át kitevő bizonytalan szavazót, és a centrumban álló mérsékelt szavazók támogatását is megnyerni maguknak.
„A spanyol társadalom és politika mára mélyebben megosztott, mint volt 1976-ban, a Franco rezsim összeomlását követően, így széles támogatottsággal bíró, stabil koalíciós együttműködésre a június 26-i szavazás után is csak csekély esély mutatkozik” – emeli ki Domonkos Endre.
„A pártok között ideológiai téren fennálló különbségek mélységét jól mutatja, hogy Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke a napokban erősítette meg, hogy még tartózkodással sem fogja elősegíteni Mariano Rajoy, a Néppárt elnökének újbóli kormányfői megválasztását. A Szocialisták eközben a bizonytalan szavazók megnyerésére törekedve hangsúlyozták, elképzelhetetlen, hogy a populista és radikális Podemos megelőzze a mérsékelt szociáldemokrata erőt, miközben vezetőjük, Pedro Sánchez egyaránt támadja a Néppártot is.”
Nem kicsi a tét
A június 26-i voksolásnak ugyanakkor már nem csak a politikai stabilitás, de az ország gazdasági működőképessége is a tétje. Spanyolország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, és kérdéses, hogy az idén a kormány által 3,6%-osra tervezett költségvetési hiánycél tartható lesz-e. A Banco de España előrejelzése szerint idén az államháztartási hiány várhatóan 4,1% körül alakul, a 3%-os hiánycél csak 2018-ra teljesülhet.
„Égető problémát jelent Spanyoloroszág számára, hogy a hosszas és hiábavaló kormányalakítási tárgyalások miatt nem kerülhetett sor a munkaerő-piaci és államigazgatási szerkezeti reformokra” – emeli ki a BGE tudományos főmunkatársa.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
„Elsősorban az oktatási rendszer munkaerő-piaci követelményekhez igazított átalakítására, a kutatás-fejlesztés támogatására, és a kis-közepes vállalatok tevékenységének erősítésére lenne szükség. Ezek hiányában, illetve, ha helyettük például olyan jóléti, szociális intézkedéseket vezetnek be, mint amiket a látványosan erősödő Unidos Podemos hangoztat, könnyen recesszióba süllyedhet Európa nyolcadik legnagyobb gazdasága, ez pedig már a teljes euróövezetre hatással lenne” – teszi hozzá.
Ebbe is beleszól a Brexit
A szavazók döntését vélhetően befolyásolja majd, hogy a britek a Brexit mellett döntöttek. Nagy-Britannia kilépése jelentős nemzetgazdasági hátrányt jelent Spanyolországnak, hiszen a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok volumene eléri az 55 milliárd eurót. Több mint 700 brit tulajdonú vállalat működik Spanyolországban, míg az Egyesült Királyságban közel 300 spanyol cég van jelen.
Hivatalosan közel 300 000, más becslések szerint akár egymillió brit is élhet Spanyolországban, miközben közel 200 000 spanyol él és dolgozik Nagy-Britanniában. Az Egyesült Királyság kiválása az EU-ból nem csak munkaügyi, egészségbiztosítási problémákat eredményezhet Spanyolország számára, de jelentős mértékben visszavetheti a ország turizmusból származó bevételeit is.
