Mehdi Dzsemaa az állami tv-ben elmondta: többek között szükség lesz az állami ártámogatások lefaragására és közalkalmazotti létszámstopra.
A kis észak-afrikai országot átmeneti kormány vezeti, amióta három éve népfelkeléssel elmozdították a hatalomból a tekintélyelvű Zin el-Abidin ben Ali elnököt. A tunéziai gazdaság – amely nagyban rá van utalva az Európából érkező turistákra – a forradalom óta eltelt időben sem kapott lábra, nagy a munkanélküliség és drága a megélhetés. A lakosságot különösen megterheli az élelmiszerárak emelkedése.
Kaptak hitelt az IMF-től
A tunéziai kormány nemrégiben 1,2 milliárd dollár (270 milliárd forint) hitelt kapott a Világbanktól. Előzőleg, 2013 elején 1,7 milliárd dolláros (385 milliárd forint) hitelkeretről állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). Emellett 300 millió euró (93 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatást kap az Európai Uniótól. Az arab ország 2014-ben 1,8 milliárd dollár (408 milliárd forint) értékben tervez kibocsátani új államkötvényeket, és szeretne további támogatást kapni a gazdag perzsa-öböli arab országoktól.
A külföldi hitelezők ugyanakkor a segítség fejében elvárják az észak-afrikai ország kormányától, hogy építse le az állami szubvenciók kiterjedt rendszerét, amely súlyosan megterheli a költségvetést. 2013-ban rendkívül magas, a hazai össztermék (GDP) 8,3 százaléka volt a költségvetési hiány Tunéziában.
A megszorítások ugyanakkor komoly elégedetlenséget válthatnak ki a lakosság körében; tavaly év végén a gépjárműadó megemelésének hírére erőszakos tiltakozó megmozdulások törtek ki, és a kormány kénytelen volt visszakozni.
