Nyomás van a forinton
A kedvező gazdasági folyamatok – bővülő GDP, évek óta csökkenő államadósság, szigorú költségvetési politika, alacsony infláció, évről-évre többletes folyó fizetési mérleg, küszöbön álló felminősítés – miatt egyre többször vonnak párhuzamot a magyar és a cseh gazdaság között.
„Magyarország most kétségtelenül jó befektetési célpontnak tűnik, akárcsak a stabil Csehország. Eközben a külkereskedelmi többletnek, az EU-s forrásoknak és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásainak köszönhetően masszívan többletes folyó fizetési mérleg természetes felértékelődési nyomást helyez a forint árfolyamára.”
„A Magyar Nemzeti Banknak ugyan hivatalosan nincs árfolyamcélja, a gyenge forint exportösztönző hatása miatt azonban a jegybank a gyengébb forintban érdekelt. A forinton lévő felértékelődés ellensúlyozásaként ezért az MNB tovább fogja csökkenteni az alapkamatot, ezáltal csökkentve a forint relatív kamatelőnyét” – mondta el Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfólió-menedzsere.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Van még puskapor a jegybanknál
A jelenlegi alapkamatot figyelembe véve egyelőre van még puskapor a jegybanknál, ha azonban a piac által már beárazott kamatcsökkentés nem éri el a kívánt forint-gyengítő hatást, úgy a lehetséges eszközök között az MNB számára is felmerülhet egy euró-forint árfolyamküszöb bevezetése, illetve Magyarországon is beköszönthet a cseheknél már 2012 óta érvényben lévő zéró kamatpolitika.
A szomszédoknál ez 0,05 százalékos alapkamatot, 27 koronás rögzített euróárfolyam-küszöböt, a rövidebb futamidejű állampapírok esetében pedig negatív hozamot jelent.
„A befektetők számára mindez azt jelenti, hogy a nullához közeledő jegybanki kamatpálya hatására a kötvényhozamok rövid távon még tovább csökkenhetnek, fenntartva az érdeklődést a hazai kötvénypiac irányába. Másrészt azonban azt is látni kell, hogy a 2012 eleje óta tartó csökkenő hozampálya ezzel a végéhez ér” – hangsúlyozta ki a szakember.
