Ezek nem megszorító intézkedések
Christine Lagarde a Le Monde című francia napilapnak adott, hétfőn megjelent nyilatkozatában elmondta, hogy különböző javaslatokat vitattak meg a görög hatóságokkal és a valutaalap európai partnereivel. Részleteket nem említett, de elmondta, hogy a tárgyalások elvileg szólhatnak a görög adósságállomány csökkentéséről, a kamatokról vagy a futamidőkről.
„Az euróövezetnek megvannak a belső szabályai. Nem lehet ilyen vagy olyan országokra szabott külön kategóriákat létrehozni” – fogalmazott Lagarde, aki az új görög kormánnyal a strukturális reformok programjáról akar tárgyalni, mert Athén ebben a kérdésben nagy lemaradásban van.
Athénnak el kell indítania az államapparátus és az adóbehajtás reformját, csökkentenie kell a fizetési határidőket – sorolta az IMF vezetője, aki úgy látja, hogy ezek nem megszorító intézkedések, hanem mélyreható reformok, amelyek függőben maradtak.
A monetáris politika nem lesz elég
Az Európai Központi Bank eszközvásárlási programjának múlt héten bejelentett kiterjesztéséről szólva Lagarde megerősítette, hogy a havi szinten 60 milliárd eurós programot megfelelőnek tartja. Ám az nem lesz elég a növekedés újraindításához és a foglalkoztatottság bővítéséhez, mert a monetáris politika csak egy eleme az átfogó gazdaságpolitikának.
Megismételte, hogy véghez kell vinni a gazdasági tevékenységet megkönnyítő és a versenyképességet növelő szerkezeti reformokat, a költségvetési többlettel rendelkező országoknak, különösen Németországnak több beruházást kell indítaniuk, a bankoknak pedig többet kell hitelezniük.
A Görögországban vasárnap tartott előre hozott parlamenti választáson a Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) győzött. Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője, aki hétfő délután a miniszterelnöki címmel együtt kormányalakítási megbízást kapott az államfőtől, a bruttó hazai termék (GDP) 175 százalékára, mintegy 427,8 milliárd euróra rúgó adósságállomány csökkentéséről akar tárgyalni a hitelezőkkel.
