Az IMF februárban jelentette be, hogy nem a tervezett időben, hanem csak az áprilisi előrehozott parlamenti választások után fejezi be a Szerbiával kötött hitel-megállapodás negyedik felülvizsgálatát, emellett hamarosan már az ötödik felülvizsgálatra is lehet számítani.
Akkor azt mondták, hogy a szerb gazdasági reformprogram jó eredményeket hozott, Szerbia pedig elérte az elé állított célokat.
Átnézték a reformokat
James Roaf, az IMF szerbiai küldöttségének vezetője, valamint Daehaeng Kim, az IMF szerbiai irodájának vezetője kedden a megalakuló új szerb kormány gazdasági programjáról is tárgyalt Aleksandar Vuciccsal. Szó esett a közszféra reformjáról, valamint a veszteséges állami vállalatok privatizációjáról is. Tizenegy ilyen vállalat állami védettsége szűnik meg május végén.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Az IMF képviselői megállapították, hogy a szerb kormány jó gazdasági eredményeket ért el az év első négy hónapjában, sikerült megőrizni a makrogazdasági stabilitást, valamint a költségvetési hiányt is alacsony szinten tudták tartani. Az IMF februárban közölte, hogy 2008 óta nem volt olyan alacsony a költségvetési hiány, mint 2015-ben, amikor a bruttó hazai termék 3,7 százalékát tette ki.
Lesznek elbocsátások
Aleksandar Vucic a találkozót követően a szerbiai közszolgálati televíziónak (RTS) elmondta, hogy vannak hiányosságok, illetve lemaradások is, például a közszférában dolgozók számának csökkentése nem a tervezett ütemben halad, és az állami vállalatok átalakítása is késlekedik. A megállapodás értelmében Szerbiának több mint 35 ezer közszférában dolgozótól kell megválnia az idén.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A szerb kormányfő kijelentette, hogy az IMF hamarosan 1,8-ról 2,3 százalékra módosítja a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, jövőre pedig körülbelül 4 százalékos növekedésre lehet majd számítani. Szerbia gazdasága tavaly 0,8 százalékkal bővült.
A derűlátó előrejelzések ellenére azonban sürgős lépésekre lesz szükség annak érdekében, hogy az IMF elvárásainak eleget téve, a bruttó hazai termék 75,5 százalékát kitevő államadósság csökkenjen, és tartani lehessen a GDP 0,75 százalékának megfelelő költségvetési kiigazítást az idén és jövőre.