Az AXA Bank állam ellen beadott keresetét előzőleg elsőfokon kétszer is elutasította a Fővárosi Törvényszék. Először augusztus 27-én, az AXA azonban fellebbezésében az elsőfokú ítélet kiegészítését kérte. A szeptember 25-én meghozott, kiegészítő ítéletében is elutasította az AXA Bank állam elleni keresetét a Fővárosi Törvényszék.
Devizahiteles perek
A Fővárosi Törvényszék eddig elsőfokon összesen 68 ítéletet hozott, ebből 65 felperesi keresetet utasítottak el teljesen, három esetben – az UCB Ingatlanhitel Zrt., a Magyar Cetelem Bank Zrt. és a K&H ügyében – részben helyt adtak annak. A szeptember 29-én indult másodfokú eljárásokban eddig 30 ítélet született a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalásain, mindegyikben helybenhagyták az elsőfokú ítéletet, az Erste Bank esetében részlegesen.
Egy pénzintézet még az elsőfokú eljárásban visszalépett, három pert – az OTP Bank és az OTP Jelzálogbank közös keresetét, az Eger és Vidéke Takarékszövetkezet, továbbá az OTP Ingatlanlízing magyar állam ellen indított perét – felfüggesztettek azért, mert a bíró már elsőfokon az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. A másodfokon eljáró ítélőtábla négy bank esetében fordult az Ab-hez.
Az augusztus 27-i tárgyaláshoz képest nem változott a bíróság álláspontja a szeptemberi kiegészítő ítéletében sem, azaz másodszor is úgy határozott a Fővárosi Törvényszék, hogy a bank szerződéses kikötései bár megfeleltek az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének, a tételes meghatározás és az átláthatóság elveinek nem, és ez azt jelentette, hogy tisztességtelenek voltak a hitelintézet általános szerződési feltételei.
Az ÉRB magyar állam ellen indított perében a bíróság egyetlen esetben sem találta – különösen az átláthatóság, az objektivitás és a szimmetria elvének szempontjából – maradéktalanul megfelelőnek a bank által alkalmazott szerződéses kikötéseket, így azokat érvénytelennek és tisztességtelennek nyilvánította.
A bíróságnak másodfokon is arról kell döntenie, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítást – például kamat-, költség-, vagy díjemelést – lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
