Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa Tallinnban tartott csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az euróövezeti irányadó kamaton.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]

A döntés indoklásában a kormányzótanács megerősítette szándékát az eszközvásárlási program folytatása mellett havi 60 milliárd eurós kerettel legalább az év végig, vagy szükség esetén tovább is az inflációs pályának a jegybanki célhoz való közelítése érdekében.

A kamatdöntés indoklásából viszont első alkalommal hagyta ki az EKB a kamatcsökkentésre vonatkozó utalást, ami az euróövezeti jegybank monetáris politikai álláspontjának a szigorodására utal. „A kormányzótanács a jelenlegi kamatszinttel számol legalább az eszközvásárlási program határidejéig, vagy azon túl is” – fogalmaz az indoklás, kihagyva a kamatok esetleges csökkentésére vonatkozó utalást.

Még lassabb lehet az infláció

Mario Draghi, az EKB elnöke az ülést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a döntés indoklásának a megfogalmazása és annak megváltoztatása a kormányzótanács egyhangú véleményét képviseli, a kamatcsökkentés esetleges szükségességére vonatkozó tétel kihagyását senki nem ellenezte.

A kamatdöntést követő gazdasági helyzetértékelésen Mario Draghi nyugtázta az euróövezeti növekedési kilátások javulását még a korábban vártnál kevésbé meredek inflációs pálya mellett is.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Elmondta, hogy az EKB megítélése szerint az euróövezetben a fogyasztói áraknak a korábban becsültnél lassúbb növekedésére lehet számítani, az idén 1,5 százalékosra, szemben az előző kamatdöntő ülés előtt, márciusban készült prognózisban jelzett 1,7 százalékkal. A jövő évre, 2018-ra az EKB 1,3 százalékos inflációval számol az előző prognózisban jelzett 1,6 százalék helyett, 2019-re pedig 1,6 százalékosra 1,7 százalék helyett. Az inflációs nyomás mérséklődésének okát az alacsonyabb olajárakra vezeti vissza az EKB.

A GDP-növekedés viszont gyorsabb

Mario Draghi a tájékoztatón felidézte, hogy az euróövezeti GDP az idei első negyedévben 0,6 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, szemben a tavalyi negyedik negyedévi 0,5 százalékos negyedéves növekedéssel.

Rámutatott, hogy a legfrissebb makoradatok alapján a gazdasági növekedés folytatódására és szélesebb alapokra való kiterjedésére lehet számítani.

Az EKB ennek megfelelően az idén 1,9 százalékos éves euróövezeti GDP-növekedést tart valószínűnek, míg az előző prognózisban 1,8 százalékossal számolt. A 2018-as GDP-növekedés pedig 1,8 százalék lesz 1,7 százalék helyett, a 2019-es 1,7 százalék 1,6 százalék helyett.

Lenne még mit tenniük a tagországoknak

Az EKB által alkalmazott monetáris intézkedések nagyban hozzájárultak a vállalati szektorban az eladósodottság mértékének a csökkenéséhez és továbbra is elősegítik a lakossági kereslet növekedését – fejtette ki Mario Draghi. Hozzátette, hogy a kedvező finanszírozási kondícók a beruházási aktivitás élénkülését és a vállalatok nyereségességének a javulását segítik elő. A foglalkoztatás javulása növeli az elkölthető jövedelemnek az összegét és ezáltal a lakossági fogyasztást.

A világgazdasági fellendülés felpörgeti a globális külkereskedelmi forgalmat és ezáltal az euróövezet exportját is – jelezte az EKB elnöke, megjegyezve egyúttal, hogy a növekedés ütemét azonban továbbra is a strukturális reformok végrehajtásának a kívánatostól elmaradó üteme hátráltatja.

Mario Draghi a korábbi monetáris döntésekhez hasonlóan a mostani után is felhívta a figyelmet arra, hogy a tagországoknak jóval többet kellene tenniük a szerkezeti reformok megvalósításáért a gazdaság szerkezeti ellenállóképességének a fokozása, a strukturális munkanélküliség felszámolása és a termelékenység javítása érdekében, mert ezzel is az EKB monetáris intézkedéseinek a hatékonyságát erősítik és ezzel tudnak hozzájárulni a gazdaságban rejlő teljes potenciál kiaknázásához.

Az euróövezeti gazdasági növekedési kilátásokat befolyásoló bizonytalansági tényezőkről szólva Mario Draghi nagyjából kiegyensúlyozottnak ítélte meg a helyzetet. Rámutatott: egyrészt az euróövezetben tapasztalható pozitív ciklikus lendület akár a prognosztizáltnál nagyobb növekedéshez is vezethet, ugyanakkor a külső, elsősorban nemzetközi politikai kockázati tényezők továbbra is negatív értelemben befolyásolhatják azt.