A 19 tagú igazgatótanács 10 független tagja szerint ugyanis a
francia kormány növekvő befolyása a Renault irányításában
felboríthatja az egyensúlyt, és veszélybe sodorhatja a
Renault-Nissan együttműködést.
A Renault 19 tagú igazgatótanácsába 13 tagot a részvényesek
éves közgyűlése nevez ki, kettőt a legnagyobb részvényesként a
francia állam, hármat az autógyár alkalmazottai, egyet pedig a
részvénytulajdonos alkalmazottak javaslatára a részvényesek éves
közgyűlése.
Az alapszabály az igazgatótanács azon tagjait definiálja
függetlenként, akik „semmiféle olyan kapcsolatban nem állnak a
vállalattal és annak alkalmazottaival, ami befolyásolhatná őket
döntési szabadságukban”. Ennek a feltételnek a tanács tíz tagja
felel meg.
A tízek a Renault-Nissan együttműködésben kialakult egyensúly
fenntartása érdekében közleményben biztosították támogatásukról a
részvényesek idén áprilisban meghozott, a dupla szavazati jog
bevezetését ellenző határozatát.
Ezt a határozatot akkor megvétózta a dupla szavazati jog
bevezetését szorgalmazó francia kormány a Renault-részvények közel
húsz százalékának birtokában. A 2016-ban hatályba lépő szabály
dupla szavazati joggal ruházza fel a hosszú ideje befektetéssel
rendelkező részvényeseket, hacsak a közgyűlés ezt kifejezetten meg
nem tiltja.
A Nissan versenyügyi igazgatója, Szaikava Hiroto szerint a
francia kormány nagyobb befolyása „komoly problémát jelent a
Renault irányítására nézve, ami aggodalommal tölti el a Nissant”.
A Renault és a Nissan 1999 óta folytat kölcsönös
részvénytulajdonlással technológiai együttműködést. A Renault 43,3
százalékos Nissan-részesedéssel rendelkezik, a Nissan pedig 15
százalékos Renault-részesedéssel. A részvény-kereszttulajdonlásra
vonatkozó francia törvények értelmében azonban a Nissan nem
rendelkezik szavazati joggal a Renaultban.
