Londonban már a kamatvágást számolgatják
Londoni pénzügyi elemzők szerint van rá esély, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a nem konvencionális monetáris enyhítési eszközök alkalmazása mellett végül kamatcsökkentésre is elszánja magát.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
William Jackson, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó vezető elemzője a monetáris tanács keddi kamatdöntő ülésén bejelentett intézkedéseket értékelve kiemelte azt véleményét, hogy az MNB a 0,90 százalékos alapkamat változatlanul hagyása ellenére is „egyértelműen enyhítési üzemmódban működik”.
Jackson hangsúlyozta azt is, hogy az MNB három hónapos betéti eszközében elhelyezhető kereskedelmi banki likviditás felső korlátozása – legalábbis eddig – nem gyakorolt jelentős hatást a monetáris kondíciókra, sőt az egynapos bankközi kamatráták valójában még emelkedtek is, és a hosszabb távú bankközi kamatok is csak kis mértékben, 6-7 bázisponttal csökkentek. A Capital Economics elemzője szerint ez lehet a magyarázata a monetáris kondíciók enyhítésére kedden bejelentett újabb lépéseknek.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A vágás jobb volt
Jackson mindemellett felidézte a Capital Economics által a magyar monetáris politikáról nemrégiben összeállított tanulmány azon megállapítását, hogy hosszabb időtávra visszatekintve az MNB monetáris eszköztárának kisebb módosításai jóval kevésbé voltak hatékonyak a monetáris kondíciók enyhítésében, mint a közvetlen alapkamat-csökkentések.
A ház abban a tanulmányban megállapította emellett, hogy a reálgazdaság élénkítése is sikeresebb volt az alapkamat csökkentésével, a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme ugyanis gyorsult a korábbi kamatcsökkentési időszakokban, lassult viszont, amikor az MNB nem hagyományos enyhítési módszereket alkalmazott.
