Felemás számokat jelentettek
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett, előzetes adatokra alapozott első becslése szerint Nagy-Britanniában – az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaságban – a hazai össztermék (GDP) 2015 negyedik negyedévében 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
A tavalyi harmadik negyedévben 0,4 százalékos negyedéves összevetésű növekedést mértek a brit gazdaságban, vagyis az év vége felé valamelyest javult a teljesítmény, ám 2015 egészében az előzetes adatok alapján 2,2 százalékos volt az átlagos növekedés a 2014-ben elért 2,9 százalék után.
A statisztikai hivatal ugyanakkor hangsúlyozta csütörtöki beszámolójában azt is, hogy a brit hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben reálértéken már 6,6 százalékkal meghaladta a 2008 első negyedében – a globális pénzügyi válság és az azt követő recesszió előtt – mért legutóbbi csúcsot.
A statisztikai hivatal számításai szerint az akkori csúcsszint és a 2009 második negyedévében elért recessziós mélypont között 6,1 százalékkal zuhant a brit GDP-érték, vagyis a mélypont elérése óta több mint 12 százalékkal bővült a brit gazdaság bruttó teljesítménye. A brit hazai össztermék immár 12 negyedéve folyamatosan növekszik.
Tartani kell a Brexittől?
Londoni pénzügyi elemzők szerint azonban a brit gazdaság rövid távú kilátásait terhelő kockázatok között most már egyre markánsabban megjelenik a „Brexit”, vagyis Nagy-Britannia esetleges távozása az Európai Unióból. Scott Corfe, az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) kutatási igazgatója a tavalyi brit GDP-becslés csütörtöki ismertetése utáni kommentárjában közölte: a ház központi előrejelzési forgatókönyve szerint a brit gazdaság teljesítménye az idén 2 százalékkal, jövőre 1,7 százalékkal növekszik.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Corfe szerint ugyanakkor ezeket az előrejelzéseket is lefelé ható kockázatokkal terheli a Brexit lehetősége. A CEBR vezető közgazdásza szerint ha a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok pontos képet mutatnak a voksolási szándékokról, akkor könnyen elképzelhető, hogy a brit választók kiszavazzák Nagy-Britanniát az EU-ból az idei évre várt népszavazáson. A Brexit hosszú távú gazdasági következményei egyelőre vitathatók, de az kétségtelen, hogy rövid távon egy ilyen fejlemény komoly zűrzavarral járna – fogalmazott Corfe.
Brexit esetén a CEBR a font meredek gyengülésére számít, és valószínűsíti azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnése negatív hatással lenne a működőtőke-beáramlásra és a külföldi befektetői keresletre a brit ingatlanpiacon.
Leminősítés lehet belőle
A Brexit kockázataira más nagy londoni házak is felhívták már a figyelmet. A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő a minap megerősítette ugyan Nagy-Britannia lehetséges legjobb, „AAA/A-1 plusz” államadós-besorolását, de érvényben hagyta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást is a brit osztályzaton, arra a véleményére hivatkozva, hogy a brit EU-tagság sorsáról tervezett népszavazás kockázatot jelent a brit pénzügyi szolgáltatási szektorra, a brit exportra és általánosságban a brit gazdaságra.
A Standard & Poor’s közölte, hogy valószínűleg leminősíti a brit államadós-osztályzatot, ha a referendum eredményeként Nagy-Britannia távozik a brit áru- és szolgáltatás-export 45 százalékát felvevő Európai Unióból. A brit kormány 2017 végéig tervezi kiírni a népszavazást Nagy-Britannia EU-tagságáról, de szinte konszenzusossá vált az a vélemény a brit sajtóban és az elemzői közösségben, hogy a referendumot már az idén megtartják, legkésőbb ősszel.
