A kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy ez a legfeljebb öt éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.

A kormánydöntés az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint segíthet a hitelből lakást vásárlókon: „A
kamatstop bevezetése, illetve fenntartása újabb segítség a lakáshitelesek számára, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, ami a hitelek visszafizetését megnehezítené számukra” – értékelte az ingatlanpiaci folyamatokat jelentősen meghatározó kormányzati lépést Soóki-Tóth Gábor.

Az elemzési vezető elmondta, a magas infláció már most kifeszíti a háztartások teherbíró képességét. Márpedig az infláció letörését és a nemzeti valuta elértéktelenedését célzó jegybanki intézkedések nyomán sokan kerülhetnek nehéz helyzetbe lakáshitelük kifizetésekor, még akkor is, ha hosszabb kamatfordulóval vették fel a kölcsönt. „Ha tömegesen dőlnek be a hitelesek, az a kényszerértékesítések számának növekedésével, és erőteljes árcsökkenéssel járna, de ez természetesen a hitelből lakást vásárló háztartások kárára történne” – mondta a szakember, aki kijelentette: nemcsak az elszálló kamatok, de az energiaválság miatt leálló vállalkozások következtében kieső jövedelmek, illetve a megszűnő munkahelyek következtében növekvő munkanélküliség legalább ilyen veszélyes, ahogyan azt a 2008-tól kibontakozó nemzetközi pénzügyi válságban már megtapasztalta a piac.

A kamatstop a kormányzati bejelentés szerint 350 ezer családot véd meg attól, hogy kamatfelárat kelljen
fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés) – olvasható a közleményben. A kamatfelár a családoknál marad, ami 2022-ben 80 milliárd forintot, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot jelent. A kamatstop megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden piaci szereplő számára – állt a kormány közleményében.