2024 március 04

Tőzsdemúzeum – indul a gazdaságtörténeti portál

A bank és tőzsdei szoftverfejlesztéssel foglalkozó Ramasoft Adatszolgáltató és Informatikai Zrt. elindította a saját fejlesztésében elkészült Tőzsdemúzeum gazdaságtörténeti portált. A bejelentést csütörtöki sajtótájékoztatón a cég alapító-tulajdonosa Radnai Márton tette.

Tőzsdemúzeum – virtuális térben

A virtuális múzeum elindulását egy fontos gazdaságtörténeti esemény évfordulójára időzítették. 1864. január 18-án kezdte meg működését ugyanis a Pesti Áru- és Értéktőzsde. A portált azért hozták létre, hogy elősegítsék a további pénzügyi és gazdaságtörténeti kutatásokat, egyben tisztelegjenek a hazai gazdaságtörténet meghatározó intézménye előtt – mondta Radnai Márton. Kérdésre válaszolva elmondta: a projekt 2016-ban indult, több mint 50 munkatárs részvételével és a több tízmillió forintos fejlesztést saját forrásból fedezték. A projekt első fázisában (2016-2018) az árfolyamok és az osztalékadatok felkutatása és adatbázisba rendezése történt. A tőzsdei napi árfolyamadatokat pedig manuálisan rögzítették.

Az adatok elsődleges forrása a Budapesti Áru- és Értéktőzsde Árjegyző Lapja volt. A 20 évfolyamnyi lapot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár bocsátotta a cég rendelkezésére, amelyeket az Arcanum Adatbázis Kft. a Ramasoft közreműködésével digitalizált. A 2019 és 2020 közötti időszakban kerültek fel a portálra az adatbázisok. Emellett elkészültek a részvények hosszú távú hozamával kapcsolatos pénzügyi kutatások. Az utolsó, harmadik fázisban pedig a legjelentősebb 100 tőzsdei vállalat történetének, illetve az alapítók és a meghatározó vezetők életrajzait rögzítették.

Régi időkre visszanyúlva

A Tőzsdemúzeum a dualizmus és a két világháború közötti időszak legjelentősebb tőzsdei vállalatainak történeti háttere mellett a cégek tőkepiaci teljesítményét is vizsgálja. Ebből kiderül, hogy a magyar részvények 1864 és 1913 közötti időszakban a vezető tőzsdékhez képest is magasabb, évente átlagosan 8,41 százalékos hozamot biztosítottak. Ezzel szemben New York-i tőzsdén évi 6,03 százalék, a londoni tőzsdén pedig 7,01 százalékos hozamot lehetett elérni – mondta Radnai Márton. Pelles Márton közgazdász, a projekt kutatásvezetője kiemelte, hogy a 1864 és 1948 közötti időszakban négyféle pénznemben folyt a kereskedés, ami megnehezítette az összehasonlítást. A korszak 100 vezető cége történetének és a cégvezetők életrajzának feldolgozása még tart, előbbi mintegy kétharmadával már végeztek – mondta.

Az 1948 utáni, portálon szereplő tőzsdei cégek nagy részét államosították, azonban számos egykori vállalat valamilyen formában tovább működik és kapcsolódik a régi elődökhöz – tette hozzá. Példaként említette a 1911 és 1927 között tőzsdén jegyezett Bárdi József Autómobil Részvénytársaságot. Az alapító Bárdi József utódai a tulajdonosai a ma is működő Bárdi Autó Zrt.-nek. Szintén tőzsdén forogtak 1895 és 1947 között a Corinthia Hotel elődjének, a Royal Nagyszálloda Részvénytársaság részvényei. A mai napig működik az 1899 és 1944 között jegyzett Fegyver és Gépgyár Rt. A cég közismert neve FÉG, amely már nem fegyvert, hanem kazánokat állít elő.