Érdekes jelenség tapasztalható a zöld hitelek és ESG-befektetések piacán Magyarországon. Egyre több pénz áramlik fenntartható pénzügyi termékekbe, miközben a bankrendszer portfólióinak jelentős része továbbra is magas kibocsátású tevékenységeket finanszíroz. Az MNB friss Zöld pénzügyi jelentése szerint a zöld hitelállomány látványosan nőtt, a TKK-programban szereplő zöld kitettségek értéke már 1728 milliárd forint, az ESG-alapok és kapcsolódó befektetések volumene pedig megközelíti a 3300 milliárd forintot. A folyamat biztató, de a jegybank szerint a pénzügyi szektor zöld átállása még korántsem tekinthető befejezettnek.

Nagyot nőtt a zöld finanszírozás Magyarországon. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Látványosan emelkedett a zöld hitelek állománya Magyarországon
Jelentősen nőtt Magyarországon a zöld hitelek és az ESG-szempontokat figyelembe vevő befektetések volumene, de a bankrendszer előtt továbbra is komoly feladat áll. A Magyar Nemzeti Bank friss Zöld pénzügyi jelentése szerint a hazai pénzügyi szektor egyre nagyobb szerepet vállal a fenntartható átállás finanszírozásában, miközben a banki portfóliók nagy része még mindig magas üvegházhatásúgáz-kibocsátással járó tevékenységekhez kapcsolódik – számolt be a jegybank a friss jelentésében.
Egyre több pénz kerül zöld finanszírozásba
Az MNB adatai szerint a Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény programba bevont banki zöld kitettségek értéke 2025 végére elérte az 1728 milliárd forintot. Ez éves alapon 28 százalékos növekedést jelent.
A jegybank szerint a program célja, hogy a bankok számára kedvezőbbé tegye a fenntartható tevékenységek finanszírozását, és ezzel csökkentse a pénzügyi rendszer klíma- és környezeti kockázatait. A programot az MNB újabb egy évvel meghosszabbította, így még szélesebb körben támogathatja a zöld hitelkihelyezéseket.
Nőtt a zöld lakáshitelek aránya
A zöld lakáshitelek súlya is emelkedett a hazai piacon. Az MNB szerint az egyéb, TKK-programon kívüli zöld hitelekkel együtt a zöld lakáshitelek aránya 6,3 százalékra nőtt a teljes magyar lakáshitelpiacon.
A jegybank kiemelte, hogy ezeknek a hiteleknek mintegy 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta. Ez azért fontos, mert a korszerűbb, energiahatékonyabb lakások alacsonyabb rezsiköltséget és kisebb környezeti terhelést jelenthetnek.
A vállalati zöld hitelezésben a napenergia dominál
A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 2025 végén 7 százalék volt. Ezek döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszíroztak. Ez azt jelzi, hogy a zöld átállás nemcsak a lakossági hitelezésben, hanem a vállalati beruházásoknál is egyre hangsúlyosabbá válik. A napenergia különösen fontos terület, mivel egyszerre kapcsolódik az energiabiztonsághoz, az importfüggőség mérsékléséhez és a kibocsátáscsökkentési célokhoz.
Közel 3300 milliárd forint ESG-befektetésekben
A jelentés szerint számottevően nőtt az ESG- és fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, valamint a befektetési életbiztosításokhoz választható ESG-eszközalapok volumene is. Együttes nettó eszközértékük már megközelíti a 3300 milliárd forintot.
A növekedés azt mutatja, hogy a befektetői oldalon is erősödik az érdeklődés a fenntarthatósági szempontok iránt. Ugyanakkor az MNB szerint kiemelten fontos a megfelelő tájékoztatás és a „zöldre festés”, vagyis a megtévesztő fenntarthatósági állítások kockázatának csökkentése.
A bankrendszer stabil, de van még kockázat
A jegybank szerint a hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége érdemben nem változott, és rövid távon ellenállónak tekinthető. Ugyanakkor a banki portfóliók nagyobb része továbbra is magas kibocsátású tevékenységeket finanszíroz.
Ez azt jelenti, hogy a zöld hitelezés bővülése kedvező folyamat, de önmagában még nem elég a kockázatok érdemi mérsékléséhez. A pénzügyi intézményeknek tovább kell fejleszteniük kockázatkezelési gyakorlataikat, és jobban be kell építeniük a klíma- és ESG-szempontokat a döntéseikbe.
Az MNB szigorúbb elvárásokkal terelné a piacot
A fenntarthatósági szabályozás erősödésével a pénzügyi intézményekkel szembeni felügyeleti elvárások is növekednek. Az MNB vezetői körlevelekkel, ajánlásokkal és útmutatókkal segíti a bankokat, biztosítókat és alapkezelőket abban, hogy megfelelően kezeljék az ESG-kockázatokat.
A jegybank emellett Névhasználati ajánlást adott ki, és továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőt is. Ezek célja, hogy a befektetők átláthatóbb információk alapján dönthessenek, és könnyebben felismerhessék, mely pénzügyi termékek rendelkeznek valódi fenntarthatósági tartalommal.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)