A helyzet nem új keletű, jóval a háborús orosz-ukrán viszonyok előtt is nem egyszer adódtak szállítási problémák. Akkoriban a fő ok az ukrán orosz gázár-vita volt. Hírek szerint az Európai Bizottság sürgősen keresi az új forrásokat. Európa egyik vezető testületének a figyelme – hasonlóan számos magyar politikuséhoz – már korábban az Ázsia lehetőségek felé fordult. Az EB azt vizsgálta, hogyan lehetne Azerbajdzsán és Türkmenisztán gáz kínálatát bekapcsolni az Ókontinens fejlett országainak az ellátásába.
Az egyezség neve Memorandum of Understanding
Most meglehetősen felgyorsult a helyzet. A sietségnek több oka is lehet. Egyrészt az, hogy az európai államok újabb szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen. De Ukrajna és más tranzitállamok esetében is komoly fegyver az, hogy a vezetékhálózat az ő országukon megy keresztül, ahol adott esetben akadályozhatják a szállításokat.
Az Európai Bizottság nem kíván immár különösebben késlekedni. Gyorsan megszülethet a javaslat az európai energiaunión keresztül, s adott esetben még az idén meg lehetne fogalmazni egy úgynevezett Memorandum of Understanding elnevezésű egyezséget az Európai Unió és az egykori szovjet utódállamok között. 2016-ig az EU tető alá akarja hozni az európai gázellátás kockázatát csökkentő átfogó programját is.
Magyarország már korábban nyitott Ázsia felé
Amikor a Déli áramlat nagyszabású terve Magyarország számára kútba esett, a honi vezetők is rögtön az azeri gáz behozatalának jelentőségét vetették fel. Az Agri elnevezésű projekt jött szóba, amelyről leginkább az ismeretes, hogy papíron létezik. Az azeri földgázt hozná a Fekete-tenger grúz partjához. Ott gáz-cseppfolyósító üzemet építenének, s az ily módon átalakított gázt szállítanák Konstancába. Ott visszaalakítanák, s immár az európai gázvezetéken transzportálnák tovább. Jóllehet ennek a gáznak előnye lehetne, hogy más országtól vásároljuk, nem az oroszoktól, az ára azonban bizonyosan jelentősen drágább lenne.
Visszatérve a mához, az a fő kérdés, mire is gondolnak az Európai Unió energetikai szakemberei? Ezt egyelőre még nem lehet igazán, részleteiben tudni. Azt ismerjük, hogy az Európai Bizottság a hónap elején bejelentette, át akarja formálni a közösség energiapolitikáját. Ennek során az európai energiaunió szorosan együttműködne az EU-s államokkal, s összehangolná az energiaellátás szakmai, politikai kérdéseit. Sajtójelentések szerint az unió új koncepcióját a napokban mutatják be.
Bakuban nagyszabású beruházás alapkövét tették le
Magyarország jó pozícióban fogadhat egyfajta Európai, azeri és türkmén ,,gázegyüttműködést”. Tavaly Magyarország és Türkmenisztán gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. Ebben leszögezik a felek, hogy Türkmenisztán Magyarország második legjelentősebb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai régióban. Az Európai Bizottság által szorgalmazott energiapolitikai váltás során a magyar cégek számára részvételi lehetőség nyílhat a beruházásokban, a szükséges műszaki fejlesztésekben.
Bakuban egyébként már korábban megtörtént a „Déli Gázfolyosó” gázvezeték ünnepélyes alapkő letétele. A vezeték az azeri földgázlelőhelyeket kötné össze Grúziával és Törökországgal, ahonnan belátható időn belül már akár az európai export is lehetségessé válhatna. Egy ilyen projekt is megoldást jelenthetne Európa számára, s egyben nagy lehetőséghez juthatnának a Kaszpi-tenger melléki országok. Azerbajdzsánból és Türkmenisztánból még nincsen igazán gáz Európában, de mint a politikai készülődés mutatja, hamarosan lehet.
