Sötét mód ikon
2026 június 28
Mikor lesz kamatcsökkentés a briteknél? – Szoros volt a mostani döntés az alapkamat szinten tartásáról

Mikor lesz kamatcsökkentés a briteknél? – Szoros volt a mostani döntés az alapkamat szinten tartásáról

A Bank of England most sem változtatott a 4 százalékos alapkamaton. Andrew Bailey szerint a fogyasztói infláció 2026 elejére csökkenhet 3 százalékra. A szoros szavazati arány és az infláció lassulása várakozásra késztet és azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A jegybank a további könnyítések előtt megvárja az egyértelműen lefelé tartó inflációs pályát.

Az angol jegybank nem változatott most sem az alapkamaton. Forrás: Unsplash

Hogyan döntött a jegybank?

A Bank of England (BoE) csütörtökön 4,00 százalékon tartotta az alapkamatot. A kilenctag monetáris tanácsban öten támogatták a kamattartást, négyen pedig 0,25 százalékpontos csökkentését javasoltak, ami megerősíti a testület megerősítését. A jegybank 2024 augusztusától indított enyhítési ciklusát eddig ötször hajtotta végre, összesen 1,25 százalékponttal süllyedt a korábbi 5,25 százalékos szintről. A Bank of England jelenlegi döntése a kamatszintek szinten tartását tükrözi, de a szoros szavazati arány és az infláció lassulásáról tett várakozást azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A piacok most a következő statisztikákra és a brit költségvetés jövő heti bejelentésére figyelnek – számolt be a BOA döntéséről a pénzintézet.

Infláció és dezinfláció kettősségében, de mi hajtja a döntést?

A BoE, hogy a tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) továbbra is jóval a 2 százalékos cél felett áll. Augusztusban és szeptemberben egyaránt 3,8 százalékot mértek. A monetáris tanács szerint azonban a dezinflációs folyamat folytatódik, és a legutóbbi adatok alapján az inflációs ütem tetőzött. A testület elemzése szerint az idei inflációnövekedést elsősorban az energiaár-bázishatások és egyedi tényezők okozzák, amelyek nem generáltak másodlagos inflációs nyomást a gazdaság egészére.

Mikor kerülhet 3 százalék közelébe az infláció?

A BoE vezetője Andrew Bailey a jegybank kamatdöntéséről szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monetáris testület várakozása szerint az infláció 2026 elején kerülhet 3 százalék közelébe és az azt követő évben visszatérhet a 2 százalékos célszint közelébe. Bailey kiemelte, a jegybank meg kell győződnie az infláció stabil lefelé tartó pályájáról, hogy további kamatcsökkentéseket hajson végre.

A monetáris tanács szavazatánál miért volt 5–4 az arány?

A testület szoros eredménye arra utal, hogy a BoE belső megítélése eltér a gazdaság állapotáról. A kamattartást támogató többség a további lazítás kockázataitól tart. A négytagú kisebbség viszont a kedvezőtlen növekedési kilátások és a fiskális inflációt visszafogó hatás alapozva gyorsabb enyhítést szorgalmaz. Ez a megosztottság a piacok számára azt jelzi, hogy a jegybank következő lépései a gazdasági adatokhoz és politikai fejleményekhez kötöttek.

Piaci és elemzők szerint decemberben jöhet a csökkentés?

Bár a mostani döntés megfelelt a konszenzusnak, a londoni szakértők, köztük a Pantheon Macroeconomics szerint továbbra is reálisnak tűnik a decemberi 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés. Rob Wood szerint a november végén várható költségvetési tervezet dezinflációs intézkedései tovább gyengíthetik az inflációs kilátásokat. A helyzet a monetáris tanácsot a lazítás felé tolhatja.

Milyen kockázatok befolyásolhatják a jövőt?

A BoE által kiemelt kockázatok közé tartozik az energiaár alakulása, a bázishatások kifutása, valamint a fiskális politika várható iránya. A brit gazdaság növekedési teljesítménye és a munkaerőpiaci adatok alakulása is döntő lehet abban, hogy a jegybank mikor és milyen mértékben folytatja a kamatcsökkentéseket.

A Bank of England jelenlegi döntése a kamatszintek megtartását tervezi. A szoros szavazati arány és az infláció lassulásáról tett várakozást azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A piacok most a következő statisztikákra és a brit költségvetés jövő heti bejelentésére figyelnek.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Bank of England

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.