Sötét mód ikon
2025 december 16
Mikor lesz kamatcsökkentés a briteknél? – Szoros volt a mostani döntés az alapkamat szinten tartásáról

Mikor lesz kamatcsökkentés a briteknél? – Szoros volt a mostani döntés az alapkamat szinten tartásáról

A Bank of England most sem változtatott a 4 százalékos alapkamaton. Andrew Bailey szerint a fogyasztói infláció 2026 elejére csökkenhet 3 százalékra. A szoros szavazati arány és az infláció lassulása várakozásra késztet és azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A jegybank a további könnyítések előtt megvárja az egyértelműen lefelé tartó inflációs pályát.

Az angol jegybank nem változatott most sem az alapkamaton. Forrás: Unsplash

Hogyan döntött a jegybank?

A Bank of England (BoE) csütörtökön 4,00 százalékon tartotta az alapkamatot. A kilenctag monetáris tanácsban öten támogatták a kamattartást, négyen pedig 0,25 százalékpontos csökkentését javasoltak, ami megerősíti a testület megerősítését. A jegybank 2024 augusztusától indított enyhítési ciklusát eddig ötször hajtotta végre, összesen 1,25 százalékponttal süllyedt a korábbi 5,25 százalékos szintről. A Bank of England jelenlegi döntése a kamatszintek szinten tartását tükrözi, de a szoros szavazati arány és az infláció lassulásáról tett várakozást azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A piacok most a következő statisztikákra és a brit költségvetés jövő heti bejelentésére figyelnek – számolt be a BOA döntéséről a pénzintézet.

Infláció és dezinfláció kettősségében, de mi hajtja a döntést?

A BoE, hogy a tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) továbbra is jóval a 2 százalékos cél felett áll. Augusztusban és szeptemberben egyaránt 3,8 százalékot mértek. A monetáris tanács szerint azonban a dezinflációs folyamat folytatódik, és a legutóbbi adatok alapján az inflációs ütem tetőzött. A testület elemzése szerint az idei inflációnövekedést elsősorban az energiaár-bázishatások és egyedi tényezők okozzák, amelyek nem generáltak másodlagos inflációs nyomást a gazdaság egészére.

Mikor kerülhet 3 százalék közelébe az infláció?

A BoE vezetője Andrew Bailey a jegybank kamatdöntéséről szóló sajtótájékoztatón elmondta, hogy a monetáris testület várakozása szerint az infláció 2026 elején kerülhet 3 százalék közelébe és az azt követő évben visszatérhet a 2 százalékos célszint közelébe. Bailey kiemelte, a jegybank meg kell győződnie az infláció stabil lefelé tartó pályájáról, hogy további kamatcsökkentéseket hajson végre.

A monetáris tanács szavazatánál miért volt 5–4 az arány?

A testület szoros eredménye arra utal, hogy a BoE belső megítélése eltér a gazdaság állapotáról. A kamattartást támogató többség a további lazítás kockázataitól tart. A négytagú kisebbség viszont a kedvezőtlen növekedési kilátások és a fiskális inflációt visszafogó hatás alapozva gyorsabb enyhítést szorgalmaz. Ez a megosztottság a piacok számára azt jelzi, hogy a jegybank következő lépései a gazdasági adatokhoz és politikai fejleményekhez kötöttek.

Piaci és elemzők szerint decemberben jöhet a csökkentés?

Bár a mostani döntés megfelelt a konszenzusnak, a londoni szakértők, köztük a Pantheon Macroeconomics szerint továbbra is reálisnak tűnik a decemberi 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés. Rob Wood szerint a november végén várható költségvetési tervezet dezinflációs intézkedései tovább gyengíthetik az inflációs kilátásokat. A helyzet a monetáris tanácsot a lazítás felé tolhatja.

Milyen kockázatok befolyásolhatják a jövőt?

A BoE által kiemelt kockázatok közé tartozik az energiaár alakulása, a bázishatások kifutása, valamint a fiskális politika várható iránya. A brit gazdaság növekedési teljesítménye és a munkaerőpiaci adatok alakulása is döntő lehet abban, hogy a jegybank mikor és milyen mértékben folytatja a kamatcsökkentéseket.

A Bank of England jelenlegi döntése a kamatszintek megtartását tervezi. A szoros szavazati arány és az infláció lassulásáról tett várakozást azt sugallja, hogy a monetáris politika rövid távon nem zárja ki a további enyhítést. A piacok most a következő statisztikákra és a brit költségvetés jövő heti bejelentésére figyelnek.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Bank of England

Oszlányi Gyöngyvér



Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.