Sötét mód ikon
2026 július 12
Állami vagyonvédelem vagy részvényeladás? – Nagy döntést hozott a román parlament

Állami vagyonvédelem vagy részvényeladás? – Nagy döntést hozott a román parlament

Komoly fordulat jöhet Romániában az állami vállalatok jövője körül. A bukaresti parlament alsóháza megszavazta azt a törvénytervezetet, amely 2027. december 31-ig megtiltaná az állami tulajdonban lévő vállalati részvények eladását. A döntés nemcsak politikai üzenet, hanem piaci szempontból is fontos lépés lehet, hiszen több nagy, részben állami kézben lévő román energiaipari és pénzügyi társaság esetében korábban kisebbségi részvénycsomagok értékesítése is napirendre került.

Nagy fordulat a román gazdaságpolitikában, tiltanák az állami részvényeladásokat. Forrás: YouTube

Megszavazta az alsóház az állami részvényeladások tilalmát

A román képviselőház szerdai ülésén 178 igen, 103 nem és 8 tartózkodás mellett fogadta el azt a törvénytervezetet, amely 2027 végéig megtiltaná az állami vállalatokban és pénzintézetekben meglévő állami részvénycsomagok eladását. A tervezetet a Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Szövetség a Románok Egységéért támogatta, a képviselőház pedig döntő házként szavazott róla, így a jogszabály a kihirdetési szakaszba kerülhet – számolt be a tvrinfo a szavazás eredményéről.

A javaslatot azt követően nyújtották be, hogy a román kormány reformokat vetett fel több állami vállalatnál, köztük olyan lehetőségekkel, mint egyes kisebbségi részvénycsomagok tőzsdei értékesítése. A Bolojan-kormány május 5-én bizalmatlansági szavazás után megbukott, a voksolást a PSD és az AUR kezdeményezte, ami tovább élezte a gazdaságpolitikai vitát Bukarestben.

Minden állami tulajdonrészre kiterjedhet a korlátozás

A tervezet lényege, hogy 2027. december 31-ig tilos lenne az állam tulajdonában lévő részvények elidegenítése a nemzeti társaságoknál, állami vállalatoknál, hitelintézeteknél és minden olyan cégnél, ahol a román állam részvényesként jelen van. A tiltás független lenne attól, hogy az állam mekkora tulajdoni hányaddal rendelkezik az adott vállalatban.

A jogszabály a már folyamatban lévő ügyletekre is kiterjedne. Az ilyen tranzakciókat szintén fel kellene függeszteni 2027 végéig. Ez különösen fontos pont, mert a román kormány korábban több tőzsdei vagy részvényértékesítési lehetőséget is vizsgált az állami cégek körében.

Vannak kivételek, de szűk keretek között

A tilalom nem lenne teljesen általános. A tervezet alapján kivételt képeznének azok a vállalatok, társaságok és hitelintézetek, amelyek öt egymást követő évben veszteségesek voltak, vagy amelyek esetében jogerős bírósági döntéssel fizetésképtelenségi eljárás indult. Szintén kivételt jelentenének azok a részvénycsomagok, amelyek értéke nem haladja meg az 5 millió lejt vállalatonként.

A törvénytervezet ugyanakkor nem zárná ki a tőkeemelés céljából kibocsátott új részvények értékesítését, és nem akadályozná meg részvényekre átváltható kötvények kibocsátását sem, amennyiben ezek nem az állam meglévő részvényeinek eladását szolgálják. Ez azt jelenti, hogy a cégek finanszírozási mozgástere részben megmaradhat, de a klasszikus állami részvényértékesítés befagyhat.

A Hidroelectrica, a Romgaz és a Nuclearelectrica is a vita középpontjában

A döntés azért kapott nagy figyelmet, mert Románia legértékesebb állami érdekeltségei között több tőzsdei nagyvállalat is szerepel. A Hidroelectrica, a Romgaz és a Nuclearelectrica stratégiai szereplők az energiaellátásban, miközben a bukaresti tőzsdén is meghatározó súlyuk van.

A korábbi kormányzati reformelképzelések szerint a Hidroelectrica esetében akár 5–10 százalékos további részvénycsomag, a Romgaz esetében pedig 5–7 százalékos csomag másodlagos részvényértékesítése is felmerült. A  cél az, hogy a román állam többségi kontrollja megmaradjon és  költségvetési bevételekhez juthatna és erősödhetne a tőkepiac.

Reform vagy vagyonvédelem? Erről szól a politikai vita

A törvény támogatói szerint az állami vagyon védelméről van szó, különösen olyan időszakban, amikor az energiapiac és a pénzügyi környezet is bizonytalan. A tilalom gyengítheti a román tőkepiac fejlődését. Visszafoghatja az átláthatóságot, és nehezítheti a vállalatok modernizációját.

A román kormány reformtervei eredetileg 22 állami vállalat átalakítását célozták. Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes korábban arról beszélt, hogy egyes cégeket restrukturálni. Másokat összevonni vagy tőzsdére vinni kellene, mert sok állami vállalat régóta veszteséges vagy jelentős adósságot halmozott fel. A Radio Romania International összefoglalója szerint a vizsgált vállalati kör több százmillió eurós veszteséget és jelentős költségvetési tartozásokat is magával hordozott.

Piaci üzenete is van a román döntésnek

A szavazás túlmutat egy egyszerű privatizációs vitán. Románia az elmúlt években több nagy állami vállalatot is bevont a tőkepiacra, a Hidroelectrica tőzsdei jelenléte pedig különösen fontos mérföldkő volt a bukaresti börze számára. Ha a mostani törvény életbe lép, az 2027 végéig érdemben visszafoghatja az állami részvényértékesítéseket.

A végső kérdés az, hogy Bukarest a következő években inkább a vagyonvédelmi logikát helyezi-e előtérbe, vagy újra megnyitja az utat a kisebbségi állami részvénycsomagok piaci értékesítése előtt. A mostani szavazás alapján egyértelmű.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.