2024 július 20

A német gazdasági miniszter szerint biztosított Németország földgázellátása

Robert Habeck a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádióban sugárzott interjúban elmondta, hogy a kormány komoly előkészítő munkával, egyebek között vásárlásokkal, beszerzésekkel gondoskodott az ellátási válság elkerüléséről. „A legfontosabb az, hogy van elég földgáz” – emelte ki a Zöldek politikusa, hozzátéve, hogy az energiaellátás kérdése biztonságpolitikai kérdéssé vált, ezért ennek megfelelően kell cselekedni. Ez azt jelenti, hogy ha a földgáz a szűkös kínálat vagy spekuláció miatt drágul, a kormány rövid távon szabályozási lépésekkel gondoskodik a földgáztárolók megfelelő töltöttségi szintjéről, középtávon pedig támogatja a cseppfolyósított földgáz (LNG) használatának felfuttatását.

Ami az áremelkedés miatt a lakossági fogyasztókra és a vállalkozásokra nehezedő terheket illeti, be kell látni, hogy a kormány nemigen tudja befolyásolni a kőolaj vagy a földgáz világpiaci árát, ezért más oldalról, a szociálpolitika és az adópolitika oldaláról kell segítenie – fejtette ki a miniszter, utalva a már bejelentett döntésekre, amelyek szerint minden fogyasztónál egységesen kivezetik a megújuló energiaforrások kiaknázásának ösztönzését szolgáló – az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-járuléknak nevezett – díjat, amely a villamos energia árára rakódik, és az áramdíj 22 százalékát teszi ki, a leginkább rászoruló emberek pedig egyszeri fűtésdíj-hozzájárulást is kapnak.

Az orosz hadsereg kelet-ukrajnai művelete révén tovább mélyülő orosz-ukrán konfliktus azonnali hatásairól elmondta, hogy „viharos napokra” és drágulásra kell számítani a földgázpiacon. Viszont a tél végének közeledtével a helyzet gyorsan stabilizálódhat, és meglehet, hogy a gáz ára a tél előtti szintnél ugyan magasabb, de még „elviselhető” szinten állapodik meg. Robert Habeck arról is szólt, hogy Németország akár teljes egészében mellőzhetné az orosz forrásból származó energiahordozókat és nyersanyagokat. Ez természetesen az árak emelkedésével járna, de „adott a lehetőség, hogy Németország az orosz import nélkül is elegendő gázhoz és nyersanyaghoz jusson, és ezt meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni” – mondta a miniszter. A kormány legutóbbi adatai szerint a földgáz részaránya 21,6 százalékos a németországi energiafelhasználásban. Mivel az ország kevés saját gázlelőhellyel rendelkezik, fogyasztásának csak tizedét fedezi a hazai termelés, így elsősorban importból kell biztosítania gázellátását.

A 90 százalékos importszükséglet meghatározó részét, 38,2 százalékát fedezik orosz forrásból. A második helyen Norvégia áll 34,8 százalékkal, a harmadik Hollandia 22,4 százalékkal, további 4,6 százalék egyéb forrásból származik. Az orosz földgáz két úton jut el Németországba, a Lengyelország felől érkező, évi 33 milliárd köbméter kapacitású Jamal vezetéken, és az Északi Áramlat első, 2011 óta működő, 55 milliárd köbméter kapacitású vezetékpárján. A földgáztárolókat üzemeltető vállalkozások szövetségének (Initiative Energien Speichern – INES) adatai szerint a németországi tárolókapacitás 23 milliárd köbméter. Ezzel Németország a negyedik helyen áll, csak az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország előzi meg. Németország gáztárolói az Európai Unió gáztároló kapacitásának mintegy negyedét teszik ki. Így az EU tagállamai közül Németország rendelkezik a legnagyobb földgáztárolási kapacitással. Szakértők szerint a kormány két eszközzel erősítheti tovább az ellátásbiztonságot. Az egyik út a vásárlás, az állami stratégiai földgáztartalék felhalmozása, a stratégiai kőolajkészlet mintájára. A másik lehetőség a szabályozás. Ez utóbbival kapcsolatban leginkább az várható, hogy a kormány beszerzési kötelezettséget ír elő a piaci szereplőknek, vagyis bevezeti, hogy röviddel a fűtési szezon őszi kezdete előtt kötelező elérni egy bizonyos gáztárolási szintet. Az importőrök így kötelesek lennének elegendő gázt beszerezni – ismertette a távirati iroda.