Sötét mód ikon
2026 június 28
Patthelyzetben Szerbia – Az oroszok nem adják el a tulajdonrészüket, az amerikai szankciók miatt leállt a NIS

Patthelyzetben Szerbia – Az oroszok nem adják el a tulajdonrészüket, az amerikai szankciók miatt leállt a NIS

Életbe léptek az amerikai szankciók Szerbiában, így leállították a NIS vállalat pancsova-i kőolajfinomítóját. A külföldi bankok sem engedélyezik a pénzmozgást a NIS számláin. Az országban az autósok a legfontosabb kutaknál csak készpénzben tudnak fizetni. A dolgozókat pedig a hét végéig fizetik ki. A kormány új megoldásokat keres. A lezárás pedig súlyos következményekkel járhat az ország üzemanyag ellátásában.

Az amerikai szankciók miatt leállt a szerb kőolajfinomító. Forrás: Pixabay (illusztráció)

A büntetőintézkedés miatt leállt a NIS kőolajfinomítója Szerbiában

Az Egyesült Államok nem hosszabbította meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) működési engedélyét, amely komoly következményekkel jár a szerbiai kőolaj finomítók üzemeltetésében. Aleksandar Vucic, Szerbia köztársasági elnöke keddi sajtótájékoztatóján kifejezte csalódottságát, amiért az Egyesült Államok nem változtatott a döntésén, holott Szerbia bízott a pozitív válaszban. A NIS eddigi működése december 16-ig biztosított volt. A kőolajfinomító leállása, hatással lesz az ország üzemanyag-ellátására. – jelent meg a leállásról szóló hír a Reuters oldalán.

A dolgozókat a hét végéig fizetik ki

Aleksandar Vucic bejelentette, hogy a kormány lehetővé teszi, hogy a NIS lezárja pénzügyeit, sőt a hét végéig kifizethesse dolgozóit és beszállítóit, ennek ellenére a panaszok és a másodlagos szankciók kockázata továbbra is fennállnak. Az ideiglenes intézkedés célja, hogy segítsen a NIS-nek a működési felfüggesztés ellenére is, ezzel biztosítja a dolgozók számára a szükséges jövedelmet.

A szerb vállalat 14 ezer embert foglalkoztat és az ország GDP-jének közel 5 százalékát, illetve a költségvetési bevétel tíz százalékát hozza.

Szerbia jelenleg elegendő tartalékkal rendelkezik a leállás ellenére. A finomító 4,8 millió tonna éves kapacitással rendelkezik, így a bezárás komoly hatással lesz az ország gazdaságára. A jelenlegi olajszükségleteinek nagy részét Magyarországról importálja. Ettől függetlenül a helyzet kritikus és az üzemanyag egész országban történő egyenletes elosztása komoly logisztikát igényel és a korlátozott tárolási és átrakodási kapacitás megterhelő a vállalatnak.

Az energiapiac stabilitása a cél

Az NIS kőolajfinomítója és az orosz Gazpromnyefty kulcsszerepet játszik Szerbia üzemanyag-ellátásában. Az Egyesült Államok januárban bejelentette, hogy büntetőintézkedéseket vezet be a NIS ellen, amely Oroszország többségi tulajdonában van. A szerb kormány 45 napos határidőt kapott orosz tőke eltávolítására, amely azóta többször is meghosszabbítottak, de a tulajdonosváltás eddig még nem valósult meg.

A szerb kormány terve

Alksander Vucic Szerbia elnöke kedden bejelentette, hogy a kormány a hét végéig engedélyezi az amerikai szankciók hatálya aló tartozó orosz tulajdonú NIS olajtársaság fizetéseit és tranzakcióit. A jelenlegi helyzetet fenntartják a másodlagos szankciók kockázata ellenére is. Az ideiglenes intézkedéssel a munkavállalók kifizetését tudja rendezni a társaság.

Egyébként a külföldi bankok sem engedélyezik a pénzmozgást a NIS számláin. Ez azt jelenti egyebek között, hogy az országban az autósok nemzetközi bankkártyával nem tudnak fizetni a NIS benzinkútjain, csak készpénzzel vagy hazai kibocsátású kártyával, ám a jövő héttől várhatóan ez sem lesz lehetséges. Napról napra döntenek majd a folytatásról – mondta az államfő, hozzátette a leállás hatással lesz az egész országra.

Októberben az Egyesült Államok elindította a büntetési intézkedéseket a szerb kőolajvállalattal szemben, mivel nem teljesítette az orosz tulajdonosi viszony helyzetének rendezését. Trump január óta több alkalommal meghosszabbította a határidőt a NIS-nek.

A tulajdonosi helyzet csak részben változott

A belgrádi értéktőzsde nem sokkal a határidő lejárta előtt közölte, hogy az orosz Gazpromnyefty a részesedéséből mintegy 5 százalékot átruházott a Gazpromra. Korábban a szerb nemzeti olajtársaság 50 százaléka volt az orosz Gazpromnyeftyé, 6,15 százaléka a Gazpromé, 29,87 százaléka pedig a szerb államé, a fennmaradó részen kisrészvényesek osztoznak.

A változást követően a Gazpromnyefty részesedése 44,85 százalékra csökkent, míg a Gazpromé 11,30 százalékra nőtt. Szeptember 19-én a Gazprom ezt a tulajdonrészt átruházta leányvállalatára, az Intelligence-re. Az amerikai szankciók pedig október 9-én léptek életbe . Az eltelt közel két hónap során  nem érkezett kőolaj a horvátországi Adria-kőolajvezetéken keresztül Szerbiába.

„Nem pénzről van szó, hanem politikáról. Az oroszok nem akarják eladni a tulajdoni részét, az amerikaiakat pedig csak a geopolitika érdekli, így az ország viseli a következményeket”– mondta a szerb elnök

A NIS leállította a finomítót

A NIS közölte, hogy leállította a finomítót belgrád közelében található Pancsovó finomítójában és jelenleg üresjárati üzemmódban áll.

A leállítást úgy szervezték meg, hogy a finomító létesítményei azonnal újra tudjanak indulni, ha a helyzet változik és nyersoaljat kapnak – közölte a vállalat. Vucic az elnöki tájékoztatón világossá tette, hogy a kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az államfő közölte, hogy január végéig az országnak van elég üzemanyag-tartaléka, csak a NIS kútjain nem lehet majd tankolni.

Aleksandar Vucic arra is felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem érkezett válasz Oroszországtól a gázszerződés meghosszabbítására. Mint mondta, amennyiben péntekig sem kapnak új információt, hétfőtől új tárgyalások kezdődnek, és más lehetőségek után néznek, a szükséges pénzt ugyanis már biztosították erre a célra.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: NIS

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.