Sötét mód ikon
2026 június 28
Mi történt a Hormuzi-szorosnál? – Eddig csak 77 hajó jutott át, Irán most egy török hajót átengedett

Mi történt a Hormuzi-szorosnál? – Eddig csak 77 hajó jutott át, Irán most egy török hajót átengedett

A Hormuzi-szorosnál továbbra sem állt helyre a normál hajóforgalom. A közel-keleti háború kezdete óta eddig mindössze 77 hajó tudott áthaladni, miközben február vége óta legalább 16 tengeri incidens történt a térségben. Bár Irán most kivételt tett, és engedélyezte egy török tulajdonú hajó átkelését, a legtöbb tanker továbbra sem meri megközelíteni a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonalát.

Irán átengedett egy török hajót a Hormuzi-szoroson. Forás: YouTube

A Hormuzi-szorosnál Irán átengedett egy török felségjelű olajszállító hajót

A Hormuzi-szorosnál egy hajót átengedtek az irániak. Törökország szerint Irán engedélyezte egy török tulajdonú hajó áthaladását, miután az iráni kikötőt használt. Ez azonban egyelőre inkább kivételnek tűnik, mint fordulatnak, mert a szoros forgalma továbbra is bénult, és még mindig több török hajó rekedt a térségben. A Hormuzi-szoroson átlagos helyzetben a világ tengeri olaj- és LNG-szállításának nagyjából 20 százaléka halad át – számolt be a helyzetről a Reuters.

Egy hajót átengedtek, de tizennégy még mindig vesztegel

Abdulkadir Uraloglu török közlekedési miniszter szerint összesen 15 török tulajdonú hajó volt a térségben, és ezek közül egyetlen hajó a Rozana tudott áthaladni, miután Ankara megkapta az iráni engedélyt. A miniszter hozzátette, hogy jelenleg nincs török zászló alatt közlekedő hajó a szorosban. Viszont 14 további török tulajdonú hajó továbbra is ott rekedt. A térségben összesen 171 török nemzetiségű tengerész tartózkodik ezeken a hajókon. 

Ez azt jelenti, hogy Irán nem teljesen zárta le az útvonalat. Az áthaladás továbbra is kivételes, politikai és biztonsági alapon engedélyezett. A mostani török esetből még nem következik az, hogy a kereskedelmi forgalom érdemben újraindult volna. 

Eddig mindössze 77 hajó jutott át a szoroson

A legbeszédesebb adat a forgalom összeomlásáról, hogy a Lloyd’s List Intelligence adatai szerint a közel-keleti háború kitörése óta eddig mindössze 77 hajó haladt át a Hormuzi-szoroson. A beszámolók szerint ezek között főként olyan hajók voltak, amelyek az úgynevezett árnyékflottához köthetők. Ez rendkívül alacsony szám egy olyan útvonalon, amely normál helyzetben a globális energiaszállítás egyik legfontosabb ütőere. 

A forgalom visszaesése nemcsak a hajóstársaságok félelmét mutatja. Hanem azt is, hogy a biztosítók, az olajkereskedők és a fuvarozók egyre kevésbé hajlandók vállalni a kockázatot. Egy ilyen szorosnál nem kell hivatalos teljes blokád ahhoz, hogy a világpiac megrémüljön: elég néhány támadás és néhány bizonytalan engedélyezés, és a kereskedelmi forgalom máris összeomlik. 

Irán továbbra is saját feltételekhez köti az áthaladást

A Reuters szerint Irán hivatalos álláspontja az, hogy a hajóknak az iráni haditengerészettel kell egyeztetniük, ha át akarnak haladni a Hormuzi-szoroson. A teheráni kommunikáció szerint Irán nem akarja teljesen bizonytalanná tenni a térséget. A gyakorlatban egyértelműen saját ellenőrzés alá vonta az átkelést. Ez azt jelenti, hogy a hajózás már nem pusztán kereskedelmi vagy biztosítási kérdés, hanem közvetlen geopolitikai alku tárgya lett. 

Ebből a szempontból a török hajó esete nem megnyugtató fejlemény, hanem inkább figyelmeztetés. Irán szelektíven engedhet át egyes járműveket, miközben a többség továbbra is várakozik. Ez kiszámíthatatlanná teszi az egész útvonalat, és pontosan ez az, amitől a olajpiac a legjobban tart. 

India is kapott kivételt, de a legtöbb hajó továbbra is bent ragadt

Nem Törökország az egyetlen ország, amely kivételt próbál kiharcolni. A Reuters szombaton közölte, hogy India 22, a szorostól nyugatra rekedt hajója számára kér biztonságos áthaladást Irántól. Közben két, az Indian Oil által bérelt indiai hajó már átjutott a szoroson, és együtt több mint 92 ezer tonna LPG-t szállítanak Indiába. Ez azt mutatja, hogy Irán valóban tesz egyedi kivételeket, de a nagy többség továbbra sem haladhat szabadon. 

Ez különösen azért fontos, mert India a legrosszabb gázellátási válságát éli évtizedek óta. Ha a világ egyik legnagyobb energiaimportőre is ilyen nehezen jut át a szoroson, az jól mutatja, mennyire törékennyé vált a teljes ellátási lánc. 

A hajók nem véletlenül félnek, eddig már legalább 16 támadás történt

A térségben uralkodó félelem mögött valós biztonsági kockázat áll. Február 28. óta legalább 16 hajót értek támadások a Perzsa-öböl, a Hormuzi-szoros és a környező vizek térségében. Ezek az incidensek gyakorlatilag frontvonallá tették a kereskedelmi hajózást, és több esetben tüzek, sérülések, evakuálások és haláleset is történt. Ilyen környezetben a hajótulajdonosok számára már nem az a kérdés, hogy megéri-e a kerülőút, hanem az, hogy egyáltalán túléli-e a legénység a következő áthaladást.

A piac most azt figyeli, lesz-e több kivétel, vagy marad a bénultság

A következő napok kulcskérdése az, hogy Irán folytatja-e a szelektív engedélyezést, vagy a mostani török és indiai esetek csak egyszeri kivételek maradnak. Amíg a hajóknak egyenként kell politikai és katonai jóváhagyást szerezniük az áthaladáshoz, addig a Hormuzi-szoros gyakorlatilag nem tekinthető normálisan működő tengeri útvonalnak.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója. Gazdasági témájú cikkek írása mellett, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Világgazdaság oldalnál dolgozott gazdasági és kulturális újságíróként. Stílusára a szakmai megközelítés mellett az objektív és a tényszerű tájékoztatás jellemző. Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Műsorvezető volt filmes és színházi témájú podcastben. Pályafutása elején művészeti menedzseri tanulmányokat folytatott és a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, kreatív és account területen. Kulturális területen több művészeti projekt szervezését menedzselte.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.