Japán történelmi, ám vitatott lépést tett az energiabiztonság felé: a héten újraindították a világ legnagyobb atomerőművét.
A Kashiwazaki-Kariwa létesítmény 6-os számú reaktorát. Ez az első alkalom a 2011-es fukusimai katasztrófa óta, hogy a hírhedtté vált Tepco (Tokyo Electric Power Company) egyik reaktora újra munkába állt – számol be róla a BBC hírügynökség.
A Tokiótól északnyugatra fekvő óriásmű újraindítása nem volt zökkenőmentes. A művelet egy napot csúszott egy riasztóberendezés meghibásodása miatt, de a tervek szerint a kereskedelmi áramtermelés már a következő hónapban megkezdődik. Bár a kormány és az iparági szereplők üdvözölték a döntést, a helyi lakosság körében továbbra is tapintható a feszültség.
Gazdasági kényszer és politikai akarat
Takaichi Szanae miniszterelnök határozottan szorgalmazza a leállított reaktorok reaktiválását. Japán célja kettős: egyrészt 2050-re el akarják érni a nettó nulla kibocsátást, másrészt ki kell elégíteniük a félvezetőgyártás és az adatközpontok rohamosan növekvő energiaigényét.„Az atomenergia elengedhetetlen Japán energia-önellátása szempontjából” – hangsúlyozta a kormányfő, utalva arra, hogy a szigetország terepviszonyai miatt a megújuló források önmagukban nem elegendőek.
A 2011-es katasztrófa előtt az atomenergia biztosította Japán áramszükségletének közel 30%-át. Mára ez az arány 8,5%-ra zsugorodott, de az új energiastratégia szerint 2040-re ismét elérnék a 20%-ot.
Bizalomhiány és biztonsági aggályok
A visszatérés azonban rögös út. A Tepco hírnevét nemcsak a fukusimai olvadás, hanem az azt követő botrányok is megtépázták. Legutóbb elveszett dokumentumok és hanyag biztonsági protokollok miatt került a címlapokra a vállalat. Niigata prefektúrában tüntetők százai adtak hangot félelmüknek: szerintük a 15 méter magas tengerparti falak és a vízálló ajtók csupán a múlt katasztrófáira adnak választ, de nem védenek meg egy esetleges jövőbeli „megarengéstől”.
Fukusima erőmű a szerenmcsétlenség előtt
Dr. Florentine Koppenborg, a Müncheni Műszaki Egyetem kutatója szerint az atomenergia gazdaságossága is kérdéses: „Az új biztonsági előírások miatt a költségek az egekbe szöktek. Ez az újraindítás csupán egy csepp a forró kövön, és nem változtat a japán atomenergia-szektor hanyatlásának tágabb képén.”
Mi várható a jövőben?
A Kashiwazaki-Kariwa erőmű teljes, 8,2 gigawattos kapacitásának elérése még messze van; a hetedik reaktor újraindítását legkorábban 2030-ra jósolják. Miközben a világ atomenergia-kapacitása a becslések szerint 2050-re megduplázódhat, Japánnak a technológiai kihívások mellett a mélyen gyökerező társadalmi bizalmatlansággal is meg kell kűzdenie.
Japán atomenergia-arányának alakulása (2011–2040)
Az alábbi táblázat foglalja össze a legfontosabb mérföldköveket:
| Időszak / Év | Nukleáris részarány az energiamixben | Állapot leírása |
| 2011 előtt | ~30% | Aranykor: 54 működő reaktor, tervek az 50%-os arányra. |
| 2011–2012 | 0% | Teljes leállás a fukusimai katasztrófa után biztonsági okokból. |
| 2015 | < 1% | Az első reaktorok óvatos újraindítása az új szabályozás mellett. |
| 2023 | 8,5% | Lassan emelkedő trend, 33 reaktorból 15 már üzemel. |
| 2030 (Terv) | 20-22% | A kormány korábbi, ambiciózusabb céljainak mérséklése. |
| 2040 (Célkitűzés) | 20% | Stabil, fenntartható alapenergia-forrásként való kezelés. |
